A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Lukács László: Szent István király a néphagyományban

Hát az én életem az nem volt valami rózsás, mert fehérhomokot hordtunk a húgommal, és az élelmet így biztosítottuk. A fehérhpmokot Fehérvárcsurgóról hordtam én is meg a húgom is. Mi árvák voltunk és elvittük Balinkára, ott elcseréltük élelemért. Meszelésre használták a németek. Tehát mint gyerek szerettem és érdeklődtem mindenhogyan, láttam ottan olyan ember formájú köveket, és így kérdeztem az idős embereket, hogy mér' vannak ott olyan kövek. Egyszer azt mondta nekem egy bácsi: Tudod, Szent István korában itt akkora harqok voltak, aztán a tatárok voltak többen. Aztán István király leborult, és kérte a jó Istent, hpgy változtassa őket kővé. Mindig eszembe volt, amikor megmertem a zsákomat, már mint gyerek, hogy István király, az ország alapítója kővé változtatta a tatárokat. Magyarországot a Moldvában élő magyarok ma is Szent István országának nevezik.

10 Körükben, a Bakó melletti Lujzikalagorban az 1950-es években Kallós Zoltán egy István királyról szóló balladatöredéket gyűjtött.

11 Szövegéből arról értesülünk, hogy az ellenség érkezésének hírére István király napkelet és napszentület, azaz napnyugat felől is összetrombitálja katonáit, s indulnak a dusmány, az ellenség elébe: Magyar István királly, Országunk istápja, Felköté a kardját, Vévé trombitáját. Kiment zaj tójába, Zudvarába lépett, Hangozá keletre S napszentületére, Hogy gyüllyenek össze Az ő gyermekei, Az ő gyermekei, Hadbeli fiai. össze es gyülének. Fegyver alá tette S háborúba indult, Dusmány eleibe. A moldvai magyarok farsang végi mulatságának Szent István király napjai, nagykirály napjai a neve.

12 A görögkeleti-orthodox egyház ha10 Gunda Béla: Mi a magyar? Virrasztók. Vigilia-antológia. Válogatta és szerkesztette: Lukács László, Rónay László. Budapest, 1985. 583. 11 Kallós Zoltán: Ismeretlen balladák Moldvából. Néprajzi Közlemények III. 1958. 51. 12 Wichmann Györgyné: A moldvai csángók szokásaiból. Ethnographia XVIII. 1907. 287—289; Lükő Gábor: Moldva alapításának mondáihoz. Ethnographia XLVII. 1936. 52; Lükő Gábor: A csángók. I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal. Budapest, 1936. 83—84. . 45