A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Soltészné Pádár Ilona: Nyárádi Mihály néprajzkutató portréja

mint láttuk, érdekelte őt a népviselet, a népművészet, sőt, a földműveléshez, állattartáshoz fűződő szokások, hagyományok is. Azonban ennek a szelíd, szorgalmas néprajzosnak van egy sajátos kutatói magatartása is. Ugyanis erkölcsisége csak az igaz, hiteles kutatót ismeri el; lázadozik az ellen, aki olyan hibát követ el, ami felületességből, kellő elmélyedés hiányából, netán politikai célzatból származik. Ez magyarázza azt, hogy ilyenkor írása indulatpssá vált. A tévedőt ízekre szedte, hibáit keményen fejére olvasta, és ő, a „mezei jogász", ahogy olykor a maga érdemeit csökkenteni akarta, a szakirodalom ismeretének, a források biztos kezelésének fegyverzetében oktatta ki a hivatását rosszul gyakorlókat. Ilyen indíttatású a szatmárcsekei fejfákról szóló dolgozata, vagy a nyíregyházi ólaskertekről szóló kiigazítása, melyeket névre adresszált.

8 Akadt, akinek szóban tolmácsolta véleményét, de bármilyen hevesen bírálta a kollégákat, megsértődni senki nem mert, nem is tudott, mert Nyárády Mihály a szakmában, a tényekben soha nem tévedett. * • * Ha a helyét akarnám kijelölni a néprajztudományban, nehéz helyzetben lennék. Mégis meg kell próbálni ezt, mert a nehézséget nem ő adja, hanem e tudománynak napjainkban megfigyelhető változásai. Nyárády Mihály ugyanis ahhoz az első tudós-társasághoz tartozott, akik — noha Magyarországpn talán kissé késve is — az utolsó pillanatban kezdtek hozzá az ősi — néhol még a feudalizmus kezdetéig visszamutató — paraszti kultúra megmentéséhez. Ez a sokágú tudomány sokféle munkát igényelt (tárgyi, szellemi néprajz), ma már nem ez a legfontosabb feladat. De a század legjobb magyar ethnográfusainak ezeket kellett összegyűjtenie. Ma már gondolkodhatunk azon, hogy milyen hagyományokat kell feldolgoznunk és ápolnunk, milyen változások történtek nemcsak a falvakban s a parasztságban, hanem a magyar nemzet egészének kultúrájában. Van-e olyan ága a tudománynak, mely segítségünkre siet, avagy képes ennek a feladatnak megfelelni újból a néprajz? Elmondhatjuk, hogy néprajzi értékeink megmentése terén Nyárády Mihály kitűnő eredményeket ért el; ő megyénk, Szabolcs-Szatmár egyik legjobb munkása, választott tudományának országos hírű és rangú tudósa, aki eredményeivel a legjobbak között tartható számon. 8 Nyárády Mihály: A szatmárcsekei református temető fejfái. = A Jósa András Múzeum Évkönyve III. (1960) 193—218.; Nyárády Mihály: Voltak-e ólaskertek Nyíregyházán? = Nyárády Mihály 90 éves i. m. 21—26. 457