A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Tálas László: Éremkincsleletek gazdasági és kereskedelemtörténeti tanulságai

A pénzleletek korabeli értékét csak becsülni, de pontosan megállapítani nem lehet, már csak azért sem, mert ebben a században gyakran változtak a különböző veretek árfplyamai, ezüsttartalma, egymáshoz való viszonyuk, és a három részre szakadt ország egy-egy részben is más és más volt az értékviszony, a pénz tényleges értéke. 1541 után ä három országrészben a pénzforgalom a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok lehetősége és iránya is eltérő volt. E korból előkerült éremleletek ezt bizonyítják, hogy a hódoltsági Magyarországon keveredett leginkább a két másik .országrészben is forgalomban lévő pénz, sőt bizonyos megszorítással a külföldi pénzek is. Ezt valamelyest igazolja az, hogy az 15^6l-es évszámmal záruló kunhegyesi lelet — amelynek elrejtési időpontja a terület hódoltsággá válásával megközelítően egybeesik — viszonylag nagy száma ellenére is csak magyar anyagot, míg a másik két később elrejtett kincslelet már külföldi pénzeket is tartalmaz. Figyelemre méltó, hogy közöttük döntő súlyban vannak a Magyarországtól É-ra eső területek pénzei, lengyel, litván, porosz, danzigi, rigai és cseh pénzek, D-ről a Balkánról került pénz a három lelet egyikében sem talál• ható néhány darab török akcse egyetlen leletben, a fegyvernekiben található. A viszonylag nagyszámú lengyel pénzek előfordulása a két századvégi'leletben alátámasztja azt a megállapítást, hogy „a XVI—

XVII. századi viszonyok az ország egy részének, főleg Erdélynek szinte kizárólagos kereskedelmi partnerévé Lengyelországot rendelte. A szoros és intenzív lengyel—magyar kereskedelem pénztörténetünkben is mély nyomokat hagyott.

8 6 Gedai István: Lengyel pénzek Magyarországon a XVI—XVII. században. Hermann Ottó Múzeum Évkönyve XII—XXIII. 35 p. 7 L.: N. Kiss István: i. m. Heves megye a XVI. századi dézsmajegyzékek alapján készült térképmellékletének részlete. 451