A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Tálas László: Éremkincsleletek gazdasági és kereskedelemtörténeti tanulságai

Eremkincsleletek gazdaság -és kereskedelemtörténeti tanulságai TÁLAS LÁSZLÓ A földből előkerülő éremleletek között leggyakrabban és legnagyobb számban a XVI—

XVII. századi pénzek találhatók. Elrejtésük okát alapvetően a korabeli háborús eseményekben kereshetjük, hiszen a XVI— XVII. században Magyarország állandó harcok színtere volt. De nemcsak a közvetlen hadiesemények veszélyeztették a falvak lakóinak életés vagyonbiztonságát, hanem a XVI. század végén a tizenötéves háború időszakában a katonai szolgálatból elbocsájtott éhező hajdúk, kóborló rablók, tolvajok, török martalócok is. A XVI—

XVII. századból előkerülő viszonylag nagyszámú éremlelet bizonyára összefüggésben van azzal is, hogy a XVI. század második felétől a növekvő árutermelésbe és pénzgazdálkodásba a társadalom mind szélesebb rétege kapcsolódott be, így kisebb mértékű pénzfelhalmozásra többeknek — elsősorban a gazdag paraszti rétegnek — lehetősége volt. A három település * Tiszaroff, Fegyvernek, Kunhegyes, ahonnan az éremleletek előkerültek (Szolnok m.) — a XVI. század második felében már török hódoltsági terület volt, annak peremén helyzkedett el. Az 1569. évi 52. törvénycikk alapján igazgatásilag Heves vármegyéhez tartozik, mint a korán hódoltsági területté vált Külső-Szolnok vármegye része. A Tisza bal partján elhelyezkedő terület Heves vármegyének a Kis Hevesi distriktusa, amely 18 települést foglal magába a XVI század végi dézsmaösszeírások alapján. Nagyhatárú falvak ezek, melyeknek lakói szántóműveléssel, gabonatermesztéssel s állattenyésztéssel foglalkoztak. E vidék viszonylagos természeti védettsége — a szétszórt falvak, tiszai holt vizek, ingoványok, délről a Berettyó és Kőrösök mocsarai jelentettek természetes védelmet — ellenére is a XVI. századvégi dézsmaösszeírások a jobbágyok kétharmadának, mezőgazdasági kultúrájának több, mint 70 százalékkának eltűnéséről tesznek bizonyságot.

1 Mindez a pusztulás aligha magyarázható csak a hódoltsági területté válás tényével, hiszen a talált pénzek évszám szerinti megoszlása alapján arra következtethetünk, hogy a török megszállás utáni időszak elsősorban mezőgazdasági árutermelése, a pénz kismérvű felhalmozásának lehetősége biztosítva volt. A termelőerőknek e katasztrofális és gyors pusz— 1 N. Kiss István: XIV. századi dézsma jegyzékek. Bp. I960. 798. 447 •