A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Bárth János: Jankováci rácok vallomásai
Jankováci rácok vallomásai BÁRTH JÁNOS A Bácska legészakibb fekvésű helysége, Jánoshalma, manapság magyar népességű nagyközségnek számít. Magyar volt a XIX. században is, amikor mezővárosi rangot élvezett. Mindez természetesnek látszik, hiszen 1731-ben magyar faíuként települt újjá. Ha a XVIII. századi nagy népmozgás áradatában elszórtan keveredtek is más nyelvűek az új lakosok közé, azok hamarosan feloldódtak a magyar többségben. Ennek ellenére Jánoshalma magyarosítással kapta mostani nevét 1904-ben korábbban hivatalosan Jankovácznak, a nép nyelvén Jankó-nak hívták. A Jankovácon lakókat jankai-ként emlegették. 1 A Jankovác név valamikor a török időkben keletkezett, amikor az elpusztult középkori magyar Csőszapa, illetve a mai Jánoshalma helyén kisebb-nagyobb tartóssággal délszláv nyelvű csoportok telepedtek meg. 2 A XVI. században valószínűleg görögkeleti vallású szerbek éltek Jankovácon, akiket 1958-ban más helységek szerbjeivel együtt Esztergom környékére telepítettek. A XVII. században és a XVIII. század elején római katolikus délszlávok, valószínűleg bunyevácok laktak Jankovác földjén, akiket a történeti források a szerbekhez hasonlóan rác-ként emlegetnek. Jánoshalma történetének kutatói 3 a lehetőségekhez képest feltárták és nagyvonalakban bemutatták a jankováci rácság sorsát. Kutatásaikból tudjuk, h,ogy 1686 őszén, a török alóli fölszabadulás idején Jankovác rác népességének többsége a jankováci vár (,,jankofdsa palánka" 4 ) törökjeihez hasonlóan délre menekült. *A bunyevácok maradékát a Rákóczi szabadságharc tette próbára. Közülük sokan ekkor keltek útra. Egy részük Szabadkára költözött. 1 Gúnyos értelmű a „Jankai csíkos hasú" kifejezés. A jánoshalmaiakat titulálták így a környező helységekben. A Jankó helységnév a nemzetiségek nyelvében is élt. Erre utal pl. egy császártöltési gyermekmondóka kezdősora: „Amál pen e Janka fara" (Einmal bin ich nach Janka gefahren) (Szerző gyűjtése 1965-ben). 2 Állítólag Csőszapa mellett már a XV. században előfordult Jankószállás helységnév, amely a korabeli földesúr, Hunyadi János nevére vezethető vissza. (Karsai Ferenc: Jánoshalma története az őskortól 1849-ig. H. n. 1974. 25. p.) 3 Rapp Jakab: Jánoshalma története. Bp. 1927. — Karsai Ferenc: Jánoshalma története az őskortól 1849-ig H. n. 1974.) 4 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660—1664. Ford; Karácsony Imre Bp. 1908. 214. p. 441
