A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Benő Éva: Szatmár megyei néprajzi leírása 1854-ből

S most pár szót gazdálkodási rendszerökről. A svábok gazdálkodási rendszerükben conservativek a szó legszorosabb értelmében: a belső és külső gazdálkodást most is úgy folytatják, mint folytatták hazájukban századokkal ezelőtt. Pár éve egyik másik gazdászati ágban tettek talán kevéske haladást, mit maga helyén lelkiismeretesen föl fogunk jegyezni. Mindenek előtt azon eszközöket és segélytárgyakat soroljuk elé, melyeket gazdaságuk folytatásában használnak, s melyeknél többet vagy kevesebbt nálok soha, vagy igen ritkán találhatni. Ha már földekkel ellátott telekkel bír valamelyik sváb, mindenekelőtt kemény fából készült s jól vasazott terehhordó és terehbíró szekérről gondoskodik. Ha a sváb nagyon szegény, két tinót vásárol, — ha körülményei engedik, 4 lovat; a kétlovas sváb a nem látott és nem hallott dolgok közé tartozik. Eke, borona, irtókapa, nagyobb fűrész, vasvilla, balta, ásó, irtóvas, szénahúzóhorog, szórómalom, ahoz szükségelt lapátok és rosták, szecskevágó stb. minden valamire való gazdaságban feltalálhatók. A sváb soha sem adja ki földjeit árendába, hanem legkisebb gyermekétől kezdve, feleségéig minden háznépét mozgásba teszi, földjeit szorgalmatosan és rendesen műveli^ rétjeit annak idejében letakarítja és hazaszállítja. A svábok Szatmár megyében, de azt hiszem az egész országban, háromforgatású gazdaságot folytatnak. Vetnek nagyobbrészt tiszta búzát, tengerit és zabot. Pár éve azonban a magyarországi számítóbb s okszerűbb gazdák példájára, anynyira haladtak, hogy ugarjukat sem hagyják használatlanul, hanem abba bükkönyt vetnek, mi keverve a legtáplálóbb s legjobb takarmányt szolgáltatja lovaiknak. A sváb nép minden erejét pontosan kiszámítja s nemcsak saját földjeit (több5. ábra nyire 6/8 telekkel bírnak) műveli meg a legszorgalmasabban s legczélravezetőbben, hanem majd mindenik, — tetemesb vagy csekélyebb erejéhez mérve — földeket árendál, irtásokat vállal több évekre s idegenek földiéit, vagy kaszálóit részben takarítja le és hordja be. Nagy mennyiségben és kitűnő szorgalommal műveli a sváb nép a burgonyát is, mely belső háztartásában leggyakrabban használtatik, mint értelmi czikk, s a legnevezetesebb hézagot pótolja. — Belső telkeiken a nagykárolyi kerületiek kendert, káposztát és dohányt termesztenek: paszulyt és édestököt, valamint közönséges tököt tengeri földeiken meglehetős mennyiségben tenyésztenek. A megye más kerületeiben lakók pedig belső telkeiket jobbára kender és burgonya, ritkábban káposzta és lóhere termelésére használják. Mindezen termesztményi czikkek között azonban a tiszta búza (mint kereskedési czikkök), a burgonya (mint élelmezési), a zab (mint lótartási) játszák a főbb szerepet. 418