A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Benő Éva: Szatmár megyei néprajzi leírása 1854-ből

szerző életképíró, s így a megye részletes bemutatására eleve nem vállalkozik, csak néhány jellemző, általánosan előforduló népéleti szokás megrajzolását tűzi ki célul. „Száraz ismertetésekkel, hosszabb érteközletekkel nem czélpm fárasztani az olvasót, igyekezni fogok mindamellett úgy ismertetni és értekezni, hogy belső és külső életök momentumait adva, a tárgyat lehetőleg kimerítsem."

16 Az életkép műfajából eredő hiányokat azzal pótolja, hogy megadja a jelenségek összehasonlításának lehetőségét. Leírásának tárgya ugyanis egy etnikailag vegyes: magyarok, románok, németek által lakott megye. Bél Mátyáshoz hasonlóan ő is okulásul jegyzi le a különböző nemzetiségek életmódját, hogy ezáltal kitűnjön, melyek a jobb életformák.

17 A kortársak tudatában a német telepesek a gazdagságot, a románok a szegénységet jelentették.

18 Lauka hasonló állásfoglalással szemlélteti a három etnikum gazdálkodását, szokását. Művében ritkán meditál, többnyire kommentár nélkül közli mindazt, amit tapasztalt. Figyelmes olvasás esetén tűnik csak fel pl., hogy az együttélésből eredő interetnikus kapcsolatok hatására is felfigyelt. Laukát, mint politikus újságírót egy határozott cél vezette műve megírásakor: megfigyeléseit intő példaként állítani a magyarság elé. Ta2. ábra 16 Lauka Gusztáv: i. m. 81. old. 17 Tálasi István: i. m. 51. old. 18 Orosz István: Szatmári népélet a XIX. században. In: Tanulmányok Szatmár néprajzához. Szerk.; Ujváry Zoltán. Debrecen, 1984. 144—145. old.