A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Benő Éva: Szatmár megyei néprajzi leírása 1854-ből

sának hirdetéséhez, propagálásához a múlt századi folyóiratok, lapok, kalendáriumok is hozzájárultak. A publicisztikai élet ilyén irányú igyekezetére ad példát az általunk most bemutatott leírás. Lauka Gusztáv 11 oldal terjedelmű munkájára elsősorban azoknak a néprajzi kutatóknak a figyelmét szeretnénk felhívni, akik e témakörben (Szatmár néprajza) már eddig is dolgoztak. A néprajzi vonatkozás azonban nem jelenti azt, hogy a történeti és az irodalmi kutatás ne vonhatna le fontos következtetéseket ugyanebből a forrásból. A mű szerzője, Lauka Gusztáv ugyanis a XIX. század közepének és második felének népszerű életképírója, humoristája, aki jelentős politikai szerepet játszott az 1848— 49-es szabadságharc idején. Az életrajzi adatokat tartalmazó lexikonok segítségével érdemes nyomón követnünk életének, pályájának alakulását.

12 1818-ban született a Szatmár megyei Vitkán. Neveltetését meghatározta származása, társadalmi helyzete. Jómódú, de nem birtokos nemesi családban nőtt fel, édesapja a Károlyi grófok urodalmának mérnöke volt. Iskolái elvégzése után az apja kívánságára lépett gazdatiszti pályára. 1840-ben azonban írói hajlama Pestre vezette, segédszerkesztőként próbált megélni. 1841-ben akadémiai írnok lett, annak ellenére, hogy már ekkor a forradalmi szellem egyik irodalmi képviselője. Petőfi közeli barátjaként a márciusi ifjúság csoportjának, a Tízek társaságának tagja. „A márciusi ifjak radikális ideológiája 1846—47-re kialakult, terjedését azonban akadályozta a cenzúra. Lauka művét is (A XIX. század elvei) elkobozták, nem is maradt ránk."

13 A márciusi ifjak fontos feladatuknak tartották, hogy a közvéleményt a forradalmi eseményekről röpiratokban, politikai cikkekben tudósítsák. A forradalomról írt krónikáik mai napig forrásértékűek a történészek számára. Cikkeik állandó témája az események érthető, világos magyarázata mellett a konzervatív politika kiszolgálóinak leleplezése is. Hasonló rendeltetést töltött be a Lauka Gusztáv által szerkesztett első magyar élclap, a „Charivari".

14 Mivel Lauka már 1847-ben Pozsonyban az országgyűlési ellenzék jegyzőjeként tevékenykedett, 1848-ban a honvédelmi bizottmány jegyzője és Kossuth bizalmas főfutárja lett. 1849-ben Debrecenben a belügyminisztériumban titkári munkát végzett. Még ugyanebben az évben egy Szatmár és Bereg vármegyékben portyázó csapat szervezésével is megbízták. A szabadságharc leverése után egy ideig bujdosni kényszerült, majd hogy mentve legyen a zaklatásoktól 1854-ben (!) Szatmáron, később Nagyváradon vállalt állást. 1860-ban újból Pestre költözött, ahol a saj12 A Pallas Nagy Lexikona. XI. köt. Bp., 1895. „Lauka Gusztáv" szócikk. 292— 293. old.; Révai Nagy Lexikona. XII. köt. Bp., 1915. „Lauka Gusztáv" szócikk. 538—539. old.; Magyar Életrajzi Lexikon. II. köt. Bp., 1969. „Lauka Gusztáv" szócikk. 42. old. A 43. oldalon Lauka Gusztávról készült fénykép található. 13 A Magyar Irodalom Története. III. köt. Szerk.: Pándi Pál. Bp., 1965. 698. old. 14 „charivari" = „Ezen a negyvenes évek sajtójától örökölt újdonságrovat forradalmi változatát értjük; olyan egyveleges közleményeket, melyek rövid hírek, néhány szavas glosszák, humoros apróságok sorozatából álltak össze. Űj bennük az, hogy már nem csupán a szórakoztatást, az olvasók kíváncsiságát szolgálják; politikai céljuk van..." In: A Magyar Irodalom Története... i. m. 703. old.