A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Tóth János: Viselettörténeti adatok a Jászságból
ha a templomba megyén is, hol nyáron levetvén magáról, összehajtva a puszta földön ülésre használ, s azon ülve hallgatja a pap szájából az Isten igéjét. Esős időben szőrire fordítja ki subáját, vagy egyszerű szűrt visel. A nőnemnek viseletére nézve a Jászságban kivált a fiatalabbaknál; — ahány község, annyi szokás; pipiskésnél pipiskésebb tiszta ezüst, vagy aranyos kemény fejícötő, csupán Jászapáthin laposabb; ezüstvagy aranysújtásos úgynevezett pruszlik, tarkábbnál tarkább viganó (szoknya), fehér perkál, néha kék vagy fehér kötény, czifrábbnál czifrább a pruszlik alá dugva hátul hosszan lenyúló nagykendő, piros nagy sarkú kordován csizma. Az öregebbeknél, kivált Jászapáthin mind tiszta keményített fehér fejkendő, s rókaprémes setétkék mente rajta fityegve. A többi jászközségben csak azzal a különbséggel, hogy már fekete, vagy más színű fejkendő mente vagy dolmány felöltetlenül. A lányok némely helyen hajukat elöl a felsimításnál fekete bársonyszalaggal kötik le, némelyik anélkül, s csak felfűsült és hátul leeresztett s különféle színű szalagokkal befont hajat a végén nagy szalagos bokrot hagyva viselnek; a többi öltözetük olyan, mint a menyecskéké." 56 Bar romantikus lelkesedés hevíti Baksay Sándor fogalmazását a jászsági viseletről, leírásainak részletei mégis fontos adatokkal egészítik ki korábbi forrásainkból szerzett ismereteinket. „ .. . A Jászságban sokat érő prémezett kék mente borul a kerek vállakra, aczél vagy ezüst csiga-gombokkal, arany-ezüst sújtassál és mentekötővel; egészen hasonló ahhoz, a melyet a nádor huszárok (jászkun fiúk) viseltek. De még a legdélczegebb huszár-mente vetése is micsoda ahhoz képest, amint azt a jászladányi menyecske hordja." 57 „A nők fejkötője ... a Jászságban a pánt, arany-ezüst csipke, melyet a fiatal nő csak első gyermeke születéséig visel, azon túl ifjabb leánytestvére vagy nő-rokona használatára teszik el, s helyette a nő drága mívű imádságos könyvet kap.'* — „Edzett és szép nép... a jász; női között sok a kiváló szépség, melyet a csinos, néha túlságig gazdag öltözködés még emel." 5 * 56 Imrik József: A Jászkun nép naptára 18|55-ik évre; Pest, 1855. — idézi: Kresz M.: i. m. 187. p., Fodor F.: i. m. 226—227. p. 57 Az Osztrák—»Magyar Monarchia írásban és képben; Magyarország, I. köt. Bp. 1888. 392. p. 58 Baksy Sándor: Irodalmi dolgozatai III. Bp. 1917. 9—10.; 249. p. 375
