A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Tóth János: Viselettörténeti adatok a Jászságból

h sos süveg ... ha valamely szolga számára a gazda fél véka kendermagot elvetne, az olyannak a feir ruha adás elmarad . . ,"

17 Tiltó rendelkezésnek tekinthetjük a jászberényi currentáliák egyik megjegyzését, amely 1759-ben közli, hogy „a legényektül el lehet venni a fekete kaczagányt.'

m 1761-ben a jászsági pásztorember ruházatának főbb darabjai a következők voltak: 5 bőrből készült bunda, ködmön, nadrág, szűr, süveg, feir ruha.™ Figyelmet érdemlő adatokat tartalmaz az a jászalsószentgyörgyi családi leltár, amely 1763-ban Csizmadia Márton boldogult hitvesének, Hajdú Katalinnak hátrahagyott ingóságait sorolja fel. Ezek között szerepel: vásári 7 forintos mente, rása szoknya, 6 forintos takács szőtte párnahaj, dunna (két négy nyüstös, tollúval tele és 3 üres), egy forintos párnahaj, egy derekally, egy láda, egy bulya vászony, egy gyolcs ingváll, egy selyem tafota kötin, három forintos.

20 1763-ban a jászberényi csizmadiacéh elrendeli, hogy ,, . . . ki tanult mesterségének próbáját meg tegye, kérjen a mesterektől egy napot mesterségének megmutatására, és egy mester remeknek meg tsinálására, s egy pár magyar tsizmát megvarrjon karmazsinbul."

21 1764-ben Krasnyánszky Klára jászberényi lakos végrendeletében ekként intézkedik hátrahagyandó értékeinek elosztásáról: „ . . . uramnak 3 párnát, egy derekált, egy vászon lepedőt, . . . mente is legyen az uramé, azokat csináltattam nekie, ... az dolmánt is aggyák el. . .. Vagyon egy selem szélű féling, egy feir kendő, kamillás szoknya, minden napló keczelével együtt, rőd rása szoknya, ... az feir szoknyámat pediglen raitam temessék el az szép nagyobbik selem kendőmvei, keczelével . . . két szép féketőm vagyon, az szebbiket temessék az fejemen, az másik pedig legyen az leányomé . . . Az Boldogságos Szűz képére adasson két kendő, egyik szoknya selem, az másik pediglen patolat."

22 1765ben egyik jászberényi lakos felosztandó ingóságai között egy szoknya, egy új mente, főre való fátyol, kendő és jegy ing is szerepel.

23 17 SZML, Prot Curr. 1757. 182. fol. — Ugyancsak 1757-ben rendelkezik a kerületkapitány arról, hogy „ ... senki szűr helyett bundát, dolmán helyett ködmönt, aba nadrág helyett kéket vagy más toldalékot ne adgyon." (SZML. Jb. Prot. Curr. 1757. 181. f.) — Ebben az adattöredékben számunkra a bunda említése külön is figyelmet érdemel. Kresz Mária úgy vélekedik, hogy „A bunda, más néven suba és a cifra bunda abban a formában, ahogyan újabban ismerjük, nem lehet régi keletű ruhadarab. ... A szűcs készítette „bunda" vagy „suba" mégis a XIX. század elején már igen elterjedt ruhadarabja volt a magyar népnek..." (Kresz Mária; Magyar parasztviselet; Bp. 1956. 37—38. p.) 18 SZML, Jb. Prot. Curr 1759. 326. fol. 19 Révfy Lajos: Jászdózsa község története (kézirat), Népr. Múz. Adattára; EA 4525. 64. p. 20 SZML, Jászalsószentgyörgy közgy. jkv. 1763. 218. fol. 21 SZML, A jászberényi csizmadiacéh articulusai; 1763. 22 SZML, Jászberényi végrendeletek (továbbiakban: Jb. vr.), Capsa 25. Fasc. 10. No 102. 1764. 23 SZML, Jb. közgy. jkv. 1765. okt. 5. 368