A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

T. Bereczki Ibolya: Vászonszőttesek Tiszafüreden és környékén

szesodorva vertek be, és ezt több soron át ismételve alakították ki a zabos minta sávját. A megye többi részén már csak rongypokrócon találtuk meg ezt a mustrát. Ugyanakkor az úgynevezett búzakalászos minta, amely hasonló módon — de csak két, egy oda- és egy visszahaladó sorban — készült, Szolnok megyében szinte mindenütt előfordult, a Tiszafüred környéki szőtteseket viszont egyáltalán nem jellemezte. Szolnok megyében háziszövők gyakorlatában csak Tiszafüreden és környékén, valamint Tiszaderzsen hódítottak teret a forgatásos mintájú szőttesek. Ennek a technikának a variációs skálája a legnagyobb, legszélesebb, a múzeumba került, illetve háznál maradt, de dokumentált szőttesek között. Ügy is mondhatjuk, hogy ez jelenti a tiszafüredi szőtteskultúra új stílusát. Legkorábbi darabjai a XX. század elején, az 1910es években készültek. A második világháború előtti időszakig még gyakorinak tekinthetjük a házi szövést Tiszafüreden, s kötelező érvényűnek találjuk a lányok házivásznas stafírunggal történő férjhez adását. Az 1950-es évektől számolhatunk a házi kenderfeldolgozás és szövés teljes visszaszorulásával. Figyelemre méltó sajátossága a Tiszafüred környéki újabb stílusú vásznaknak, hogy nem jellemzi őket — az országban másutt, s a környező, Heves megyei és észak-magyarországi területeken is általános kiszínesedése, sem a minták naturálissá válása és megnövekedése. Uralkodó színük Tiszafüreden a kék és a meggypiros. Tiszaderzsen sok meggypiros, Tiszaszőlősön zöld pamuttal díszített vásznat találtunk. A forgatásos minta alkalmazása mellett is megmaradt azonban a díszítmény csíkszerűsége. A geometrikus eleinek közül a csillag mintát — mely országosan s a megyében másutt is elterjedt volt — viszonylag kevesebbet alkalmazták, főleg abroszokat szőttek ezzel a mustrával. Kedvelték viszont a még szintén geometrikus hatású rózsás, csillagos rózsás, az ún. rozmaringos, a hereleveles mellett a pillangós, szíves, hullámvonalas mintát is. Szintén az újabb stílus jellemzője — s maga a forgatásos technika tette lehetővé alkalmazását —, hogy főleg dísztörölközőbe tulajdonosának nevét, a készítés időpontját, vagy a „Jó reggelt!", „Isten hozott!" feliratot beleszőtték. Eddigi ismereteink szerint vidékünkön kizárólag dísztörölközőkön fordul elő a teljesen naturalisztikus virágábrázolás. A XX. század folyamán a díszített házivászon textíliáknak csak egy része került használatba. A dísztörölközőknek elsősorban lakásdíszítő funkciójuk volt, s bizonyos fokig ennek következtében kizárólag reprezentatív célokat szolgálva gyakran túldíszítetté váltak. A szakajtóruhák, sütőabroszok szerepe a házi kenyérsütés elmaradásával szűnt meg. Ennek következtében leszőtt, de végben maradt szakajtóruhák kerültek nemcsak a múzeumokba, de őrződtek meg házaknál is. Ezeken jól megfigyelhető, hogy az összetartozó hat vagy nyolc szakajtóruha közül mindig kettő a teljesen azonos mintázatú, s a rozmaringos, kockás, leveles minták változatai együttesen fordulnak elő a garnitúra darabjain, esetleg a sütőabroszon ismétlődnek meg. Az 1970-es évek végére a díszített házi vászon textíliák használata gyakorlatilag Tiszafüreden és környékén is teljesen megszűnt. A megye többi részéhez képest azonban ez a folyamat itt valamivel később zajlott le, és a XX. század elején még egy kései, helyi stílusváltozat kiala355