A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Páll István: Ember- és állatábrázolások a magyar népi építészetben

látták figurális díszítésekkel (a Bereg megyei Tarpán oroszlánok, madarak, lovas huszár,

26 egy székely ház mestergerendáján pedig a bibliából ismert cethal ábrája volt kifaragva

27

). A fentebb elmondottakból következik, hogy nem csupán a házat, hanem az egész portát meg kívánták őrizni az ártó szándékú látogatóktól. Főként a kapubálványokat látták el figurális díszítésekkel, melyek — LÜKÖ Gábor szerint — helyenként „a női sírszobrok ősi formáit is megőrizték."

28 Ember alakúra kifaragott, szoborszerű vagy domborműves példányaik a magyar nyelvterület legkülönbözőbb részein bukkannak fel (12—25. ábra), s a kutatók véleménye egyöntetű abban, hogy valamennyi gonoszűző, mágikus jelentést hordoz,

29 s valószínűleg a házat és háznépet védő szellemeket ábrázolhatta.

30 Egyes kapufélfák sárkányos — nőalakos díszítésének alkotóját a magyar népmesék bejáratot őrző és leányrabló sárkánya ihlethette.

31 Az erdélyi kiskapuk faragott sárkánymotívumai

32 (16—17. ábra) rokonságot mutatnak az alföldi kiskapuk fedelén nyújtózkodó, deszkából kifűrészelt kígyókkal,

33 melyek a néphit ugyancsak házőrző vagy szerencsét hozó házikígyóit ábrázolják.

34 LÜKÖ Gábor a keleti kapuk napjainkig fennmaradt formális sajátságait véli felfedezni ezekben,

35 míg mások pusztán esztétikai díszítést látnak bennük.

36 Ugyancsak esztétikai funkciót töltenek be az alföldi kiskapuk tetejének deszkából kifűrészelt páros-galamb díszítései.

37 Csupán szórványos adataink vannak a lakóházak ill. más épületek egyéb elemeinek ember- vagy állatalakos díszítéséről. A szoborszerű megformálások közül egy emberfej formájára megmintázott erdélyi tornácoszlop

38 (18. ábra), néhány matyóföldi (Borsod megye) ól tüzelőinek és szénatartóinak függőleges oszlopain kiképzett emberfejek

39 (20—23. ábra), egy ráckevei (Pest m.) vízimalom emberfejjé formált cölöp vége

40 26 Kútvölgyi Mihály: Szól a figemadár. Szatmári és beregi fafaragások. Budapest, 1984. 35. kép. 27 Kós Károly: Építkezés. In: Kászon székely népművészet. Bukarest, 1972. 46. 28 Lükő Gábor: A magyar lélek formái. Budapest, 1942. 217. Megállapításának alátámasztására Lükó közli egy régi oroszországi török sírszobor rajzát, mellette egy székely és egy kalotaszegi kapubálvány ábráját. 29 Kós K. 1978. 78. és Lükő Gábor: Kiskunság régi képfaragó művészete I. Kecskemét, 1983. 118. 30 Torbágyi-Novák József: Kapubálványfejek. Néprajzi Értesítő XVIII. (1926) 178. 31 Lükő G. 1983. 118. 32 Kós K. 1978. 781, Lükő G. 1942. 48., Kútvölgyi M. 1981. 57—60. kép. 33 Lükő G. 1942. 48., Erdész Sándor: Kígyókultusz a magyar néphagyományban Debrecen, 1984. 147. (Studia Folkloristica et Ethnographica 12.) és Dankó Imre: Hajdúböszörmény népi építkezése. In: A Déri Múzeum Évkönyve 1966—67. Debrecen, 1968. 373. 34 Kós K. 1978. 78. és Erdész S. i. m. 149. 35 Lükő G. 1942. 256. 36 Tóth J. 1961. 130. és Erdész S. i. m. 149. 37 Dankó I. i. m. 373. és Üjléta (saját gy.). 38 Vámszer G. i. m. 107. 39 Kóris Kálmán: Matyóföldi tüzelők és szénatartók. Néprajzi Értesítő V. 1905. 249—263. 40 Hofer Т.—Fél E. i. m. 222. 345