A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Farkas József: Szólásmondások a kocsordi nép beszédében
Szólásmondások a kocsordi nép beszédében FARKAS JÓZSEF 1957 szeptemberétől — nehéz hónapok után — Kocsord községbe kerülhettem — ahogy én neveztem magamat — néptanítónak. Magányba taszított szomorúságomat hamar magam mögött hagytam, mivel néprajzi gyűjtésbe fogtam. Megsárgult,, vonalas irkáimból hasonló sorsú barátom, Erdész Sándor hatvanadik születésnapjára, hatvan szólásmondást ide jegyzek a kocsordi nép hétköznapi beszédéből, mások és a magunk okulására. 1. A halottas menetet .nem szabad az ablakból nézni, mert meghal az illető. 2. Aki a zuhogó esőt az ablakon keresztül nézi, sápadtságba esik. 3. Aki álmából ébredve hirtelen az ablakra néz, elfelejti, hogy mit álmodott. 4. örül, mint ablakos tót a hanyattesésnek. (A valami miatt bánkódó, búsuló emberre mondják gyakorta.) 5. Ha adnak vedd el, ha ütnek szaladj el — mondással biztatják a szégyenlős, félszeg embert. 6. A nehéz sorsú szegény emberre mondják: szegényt az ág is húzza, a kutya is megugatja. 7. Az alattomos, rosszindulatú embernek gyakorta kívánják: könnyebbedjen meg a szalma az ágyában! 8. Az ügyeskedő, pénzzel, pálinkával gyorsan mindent elintéző emberre mondják: úgy megy neki minden, mint az ágybaszar ás! 9. A háznál maradt, kéretlen, eladólányról mondják: az ablakon kérik, az ajtón nem viszik! 10. A legkisebb csekélységért is neheztelő, sértődöttséget mutató leányra mondják: minden az orrán akad! 11. Az irigy, jelentgető szomszédnak emígy kiáltanak át a kórórekeszen (kerítésen): az akasztófán száradj meg! 12. A gyenge étkű, ímmel-ámmal eszegető, inkább csipegető, gyomorbajos emberre mondják: nem malom az, amelyik nem őröl meg mindent! 13. Nem esik messze az alma a fájától, mondják a „rossz" lányra, ha az anyja is „hasonló" volt. 14. Az ajtófélen álldogáló, leülni nem akaró, pletykáló szomszédasszonynak szokás mondani: üljön már le egy kicsit Erzsi néni, ne vigye el az álmunkat! 239