A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Páricsiné Nagy Judit: Az erotika vizsgálata a folklórban

tott. A tűz azonban a köd, jégeső, dögvész ellen is védett, elősegítette a jó termést. A Szent Iván-napi házasság jóslás hasonló formában Andrásnapkor is szokás volt. Párosító szövegelemeket tartalmaz a téli ünnepkör egyik jellegzetes szokása, a regölés, a regősének. Figyelemre méltó, hogy a párok összeregölésére a nyugat-magyarországi változatokban zoomorf (róka, nyúl, cica farka) szimbolizmust találunk. Ugyancsak a téli ünnepkörben, a betlehemes játékokban a pásztorok is megengedhettek maguknak egy-egy erotikus célzást. Farsang vasárnap reggel jártak sárdpzni a Nyitra megyei fiúgyermekek, és tavaszt hívogató, termékenységvarázsló énekükért tojást, szalonnát kaptak. A farsangi alakoskodók jelenetei gyakran tartalmaztak erotikus mozzanatokat (pl. gólyaalakoskodás). E szokások dramatikus jellegűek. Eddigi elemzésem népdalokra és népmesékre is támaszkodott. A műfaji, formai sokféleség is az egyetemesség természetes kifejeződése. Coffin gazdag példatárral lát el e tekintetben. Megállapítja, hogy „a görög tragédia Dionünosz kíséretének! — kecskéknek — énekeiből, a komédia az év szakaszait követő mulatságokból származott. A termékenység természetesen évről-évre ismétlődő drámája kifogyKatatlan táplálója a rácsodálkozó ember filozófiaivá finomuló okfejtéseinek és szerelmi cselekménybonyolításának. A komédiát különösen áthatja a termékenység igenlése: szándéka szerint gúnnyal megzavarja és lármával elűzi az éves körforgás megrontására törekvő rossz szellemeket.. ."

19 A „malac" viccek eredetükben osztoznak a drámával és komédiával. Csak a viccek humora éppen a bennük lakó gonosz szellemeket fegyverzi le. Aki viccet mesél, önmaga agresszivitásától szabadul meg. Éppen azért, mert a komédia annyival művészibb, kitelj esedettebb eszköz, az alantasabb vicchez minden nap kell folyamodni... E viccek jó részének hatása csupán a nyers, durva szóhasználatból ered — megtör egy tabut, szembeállít a tiltottal, így zavarja meg a gonosz szellemeket. A vicc lehet csupán egysoros, vagy lehet anekdotaszerű, kerek cselekménnyel, helyrajzzal, néhány vonásos jellemrajzzal. A középkorban és a reneszánsz irodalmában tündérmeseként virágoznak az ilyen történetek. E történetek válósághoz kötöttségükből a legendák világába emelkednek ... Valószínű, hogy e folyamat fordítva is lejátszódptt; mai viccek lehetnek elvilágiasodott töredékek valamikori mítoszokból. Művészi megformáltságban magasabb rendűek a vicceknél a mondókák. A mondókák is annak a gondolati feldolgozásnak az eredményei, mellyel az ember megpróbál megküzdeni élete sorsfordulóival. A mondóka és a ráillő válasz felett érzett sikerélmény hivatott átsegíteni a valós élet nehézségein: legyen az kamaszkor, házasság, szülés, éhezés, aszály vagy a földművelés, állattenyésztés szakaszai. A mondóka varázslat: tudóit egybefogja, s a többiektől elválaszta. Így például a nő számára védelem az, hogy a havi ciklusaihoz kötődő mondókáira a férfi nem tud válaszolni. A válasz — hogy titokban maradhasson —gyakran enigmatikus, rejtvényszerű formát ölt. Rokon fejlődés következtében teljesen önkényessé, megjósolhatatlanná is — azaz, a mindennapos logika számára megközelíthetetlenné — válhat. 19 Coffin, Tristran Potter: i. m. 227