A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Páricsiné Nagy Judit: Az erotika vizsgálata a folklórban

gondolkodás azonos jelképekkel él, mint a népi ábrázolásmód ... A tanulmányok bebizonyítják, hogy a termékenységet jeliképező fa mellett, páva kíséretében egymással szemben álló, gyakran egymásnak virágot nyújtó legény—leány páros ábrázolása ugyanúgy a „szerelem kertjének" szimbóluma, mint a népdalok harmatos kertje. . . Ez a szimbólumrendszer nemcsak a magyar kultúra két nagy területén, a népi és hivatásos művészetben egységes, méghozzá igen nagy történelmi távlatokban, hanem az európai kultúrának általunk áttekintett területein meglévő jelképekkel is egyeznek. Sőt, amikor egyes esetekben látókörünket Európán kívülre is tágítottuk és még mélyebbre szálltunk időben, akkor is tapasztalhattuk, hogy ezek az erotikus szimbólumok ugyanolyan jelentéssel éltek a távoli múltban, messzi kultúrkörökben is."

13 A következő jegy, mely a szexualitást erotikává, univerzálissá avatja a népi szemléletben, a szexualitás sokágú vonatkoztatása az élet egyéb területeire. Bernáth Béla kifejti, hogy a törvénykezés, a büntetés végrehajtás is örököl az erotikus szemléletből. A tömlöc, kaloda megfelel a más részletezett Földanya-képzetnek, az akasztófa életfa értelmű. A kurtavas, keményvas férfi szerepű. Jóval általánosabb, átszövöttebb az evéssel, ételekkel kapcsolatos szimbolika. Bernáth Béla leírja, hogy „az asztal népdalainkban a női szemérem, azon történik az erotikus »evés« és »-ivás«, s ezért »-zöld-«. Ezen ég a -«szerelem gyertyája«-. . . Zöld a törvénykezés asztala is".

14 Ujváry Zoltán ezt írja: „A nádudvari lakodalomban a koszorús legények a főtt tyúk nyakát egy tányérba tették, s az egyik végéhez két főtt tojást helyeztek, vagy pedig a tyúk lábszárcsontjához a kakas heréjét tették, majd egy másik tányérral leborították, és a koszorúslányoknak küldték. A kakas heréje a csonttal, a tojás a tyúknyakkal egészen egyértelműen a falioszt jelentette. Ide sorolhatjuk mindazokat a példákat is„ amelyek szerint a lakodalmi vacsorán a kakas heréjét a menyasszony eszi meg... Az utóbbi egy-két évtizedben új szokásként figyelhetjük meg több alföldi és gömöri lakodalomban: a menyasszony a násznép előtt megeszik egy főtt virslit."

15 Végül az erotika megnyilvánul az emberi élet, s a hozzákapcsolódó természeti körforgás minden jelentős fázisában. Nem véletlen ez, hiszen nemiség, élet és halál, a kettőt összekapcsoló fejlődési fokok nem választhatók el egymástól. A keresztény vallás ezt az alapigazságot a következőképpen fejezi ki: „Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmaid, fájdalommal szülsz magzatot, és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad." (Mózes I. 3. 16.) „Orcád verítékével egyed a te kenyeredet míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz." (Mózes I. 3. 19.) Vagyis a Paradicsomból való kiűzetés a munka és a halál eredetét is jelenti. Az emberi életkörben a szüléshez kapcsolódnak a gyermekágy szokásai, a szülő asszony védelmére, a gonosz ártó szellemek eltérítésére. A serdü13 Coffin, Tristram Potter: i. m. 14 Bernáth Béla: i. m. 15 Ujváry Zoltán: Erotikus és fallikus megnyilvánulások a dramatikus népszokásokban. In: Erósz a folklórban. (Szerk.: Hoppal Mihály—Szepes Erika). Budapest, 1987. 168.