A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Páricsiné Nagy Judit: Az erotika vizsgálata a folklórban

lyesen, a görög mítoszban mindez a jó tőle származik, ami sikeresen veheti fel a harcot a rossz hatalmakkal szemben, az emberek érdekében. Zeusz teremti újra azokat az isteneket és félisteneket is, akik más vallásból öröklődtek át a görögökre." Coffin e fejlett hitrendszerben már nem csupán életmegőrző szerepet tulajdonít Zeusz felfokozott nemiségének: „A kultúrák vándorlásában és átfedésében az ilyen Zeusz-féle termékenyítő hatalom a legtermészetesebb biztosítéka egy közösség egységes, életerős szellemi arculatának." Ujváry Zoltán részletesen elemzi a fallosz funkcióját a görög szokásokban. Megállapítja, hogy a „fallikus szokások, a nemzési aktusok, a fallosz szimbólumok megevésének a célja a termékenység biztosítása, elnyerése volt. A fallosz Hermes istent is megillette, mert ő segítette elő a nyájak termékenységét. A fallosz szerepet játszott Demeter kultuszában is. A fallosz-attributumok az ún. halos-ünnepeken is előfordultak, amelyekben az isteni Demeter, Dionysos és Poseidon úgyszintén a termékenység isteneiként szerepeltek..." A továbbiakban rámutat, hogy „A fallizmus valamilyen formában a föld népeinek kultúrájában mindenütt megtalálható. Ez az ún. fallikus vallásokban, szertartásokban különösen nagy múltra tekint vissza Kínában, Japánban, Indiában, Burmában és másutt. A természeti népek kultuszai is bővelkednek ide vonatkozó példákban."

9 Mivel a nemiség már az emberi gondolkodás hajnalán, az eredetmítoszokban — éppen a fejlődésnek abban a szakában, amikor az ember mérhetetlenül jelentéktelen, függő része volt a természeti világnak — erotikus, aitologikus jelentőségre tett szert, természetszerűen egyetemleges jellegűvé fejlődött. Ezt az egyetemes jellegét — bármily áttételes, rejtett formában — a legutóbbi időkig megőrizte. A nemiség természeti kötöttségére a legátfogóbb példa a kertmotívum. „A szerelmi jelenet már az ókori Mezopotámiában kertben (»álló fák közt, fekvő fák közt«) játszódott, és az istennő almával kínálta kedvesét." „A kert kert"-hez hasonló jelentésű a „kis kerek erdő", bár valószínűleg reálisabb hasonlóság alapján. Itt valószínűleg a női testre való emlékezés húzódik meg a háttérben. . . Valószínű, hogy ugyanaz a képi kapcsolatosság, amely a kis kerek erdővel a nő erotikus emlékét idézi fel, tette a sok kalászost is a női genitáliák jelképévé... A kender elázása kétségtelen utalás a szerelmi aktusra . . . S nyilván a búzában taposott út, vagy egyszerűen a közte lévő út is a női testnek még részletesebb képét idézi az emlékezetbe. Bernáth szerint „A favágás is nemi aktus, mint a jól ismert lakodalmi énekből kiderül: »Nem jó erdő mellett lakni / Mert sok fát kell hasogatni, / Tizenhárom ölet, meg egy felet, / öleljen meg engem, aki szeret« ..." E képi kifejezéskörben maradva „A nem száradt még ki a tőkéje szólás jelentése: »lesz még gyermeke«. A Kalevalában is egy kettéhasadó tőkéből születik két gyermek." Szerelemfa a meggyfa, cseresznyefa, fűzfa, citrusfa, cédrusfa, diófa, almafa is. „A szerelemfa azonos az életfával vagy világfával... E szerelemfához köti a szerelmes a »lovát« is". 9 Ujváry Zoltán: A temetés paródiája. Debrecen, 1978. 225. 223