A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Balassa István: A sírfeliratok kezdőformáihoz

metőben is gyakori e latin forma két változata: SVB HOC TVMVLO SEPVLTA IACENT... (1623); HIC SITVS EST... (1632); HIC SITVS EST ... (1636); — HIC IACET... (1673) és még tovább lehetne sorolni az ezekkel megegyező vagy ezekhez közel álló sírkőkezdéseket.

12 Ezt a római eredetű kezdést Európában nagyon sokfelé megtaláljuk. A középkori németországi sírfeliratokat nagyon gyakran indítják így: Hier ruhet in Gott... (Itt nyugszik Istenben.. .

13 De ismerünk távolabbi példákat még messzebbről, így pl. Skóciából is: Here Lyes lohn Eliot... (1687); Heer Lyeth lohn Wylie .. M (1703). A magyar változatok a 16. század vége felé tűnnek fel. A kolozsvári Hazsongárdi temetőben: Itt fekszik ... (1586); Itt niugzik Istenbe(n)... (1622); Itt Nvkzik az Istenben... (1622).

15 Ugyanennek a temetőnek „földész" részében csaknem három évszázaddal később is ez a leggyakrabban előforduló felirat kezdet: Itt nyugszik Gáli Zsuzsanna... (1882).

16 Ha az egész magyar nyelvterületet áttekintjük, akkor a leggyakrabban ezt az elnevezést találjuk meg. Anélkül, hogy a példák sokaságát sorolnám fel, elegendő, ha egyet említek Kispaládról: А В F R A (Itt nyugszik) Bakk Elek (Élt 66 évet) M. h. 1967 П. 9.

17 Azt hiszem, mindez meggyőzhet bennünket arról, hogy a sírfeliratnak ez a kezdése csaknem két évezredet ölel át. Ilyen nagymultú kezdést legalább még egyet ki lehet mutatni. Császlón (Szatmár m.) jegyezte fel ERDÉSZ Sándor: Állj meg utas, nézz e fára.

16 Ez nem más, mint a római példa szinte szó szerinti fordítása: Siste gradum viator! Aspice viator! A római temetők a városokba, falvakba bevezető utak mellett helyezkedtek el és a sírok mellé padokat is állítottak, hogy a fáradt vándorok, mielőtt a településre bemennek, meg tudjanak pihenni. Az ilyen felirat a keresztény templomok körül elhelyezkedő temetőkben elvesztették a jelentőségüket, hiszen azok a város közepén helyezkedvén el, itt a vándor megállására aligha volt szükség és lehetőség. Mikor azonban a reformáció hatására, de meg a pestisjárványok szorító szüksége következtében, egyre több temetőnek (pl. Debrerecen, Kolozsvár stb.) a városban szakított helyet, akkor már ismét feltűntek ezek a latin példakép után alkotott sírfelirat kezdések. 1661-ben a kolozsvári Hazsongárdi temetőben már ezt lehet olvasni: Te is ki itt jarándsz.. .

19 Körülbelül két évszázad múlva a paraszt- és mesteremberek sírkövein ugyanebben a temetőben, ilyen kezdéseket olvashatunk: Itt járó állj meg ...; Hálandó állj meg ...; Utas ha itt megállsz .. .

20 12 Herepei János: A hazsongárdi temető régi sírkövei. Adalékok Kolozsvár művelődéstörténetéhez. Budapest, 1988. 101, 144, 194, 344. 13 Schweizer, J.: Kirchhof und Friedhof. Linz a.d. Donau, 1956. 91. 14 Willsher, B.—Hunter, D.: Stones. A Guide to Some Remarkable Eighteenth Century Gravestones. Edinburgh and Vancouver, 1978. 121, 123. 15 Herepei János: i. m. 79, 93. 16 K. Kovács László: i. m. 405. 17 Erdész Sándor: i. m. 213. 18 Erdész Sándor: i. m. 215. 19 Herepei János: i. m. 339. 20 K. Kovács László: i. m. 379. kk. 197