A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Selmeczi László: Négyszállási adatok a kereszteletlen gyerek eltemetéséhez

deszkaládában temették el.

5 Csupán az egykori Szalókon (Tiszaszalók, ma Abádszalók) és Tiszaderzsen őrződött meg az emlékezetben mint archaikusabb temetkezési szokás a kereszteletlen gyereknek cserépfazékban való eltemetése.

6 Kétségtelen tény, hogy a kereszteletlen gyereknek cserépfazékban történő eltemetésére vonatkozóan, leszámítva a feltehetően bizonytalan hitelű, Árpád-korinak vélt sírt, amelyben egy cserépköcsögben gyermekcsontvázat találtak, eddig nem rendelkeztünk régészeti bizonysággal. Az egykori Négyszállás II. számú középkori temetőjében, amelynek szentelt földje a jászok betelepülését megelőző időkből egy a tatárjáráskor elpusztult magyar település félköríves apszisú, XI. századi templomának alapjait, s több erre az időszakra datálható temetkezést, a megromlott Árpád-kori templom helyett a jászok által emelt négyszögletes szentélyű templom alapjainak maradványait, s a jász település lakosságának a XIII. század második felétől a XVI. század végéig ide temetett sírjait tartalmazta, feltártunk három olyan sírt, amely abban az időben került a földbe, amikor a temető már nem volt használatban, Négyszállást már régen nem lakták, mint település egyszer s mindenkorra megszűnt létezni, sőt mi több, templomának maradványait is lebontották, s az így nyert köveket a jászdózsai templom építése során használták fel.

7 Ezek a sírok az előkerülés sorrendjében a következők: 290. sír: Hetven cm mélységben csecsemő csontjai. Koporsó nyomai nem voltak megfigyelhetők. A koponyatájékról kettő pénzdarab, Mária Terézia (1740—1780) réz dénárja került elő.

8 577. sír: Harminc cm mélységben cserépköcsög (vékonyfalú, vörösre égett, máztalan, kívül földfestékkel festett) eke által összezúzott töredékei, köztük csecsemő csontmaradványai és egy kopott, meghatározhatatlan pénzdarab. A kerámia alapján a sír a XVIII. századra datálható. 578. sír: Harminc cm mélységben cserépköcgpg (vékonyfalú, téglaszínűre égett, máztalan, a peremen belül széles sávban zöld mázcsíkkal, egy szalagfüllel) eke által összezúzott töredékei, köztük csecsemő csontmaradványai, Mária Terézia réz dénárja és két db átfúrt állatcsontocska (talizmár, ongon). A néprajzi leírások alapján nem kétséges, hogy az ismertetett három temetkezés a négyszállási temető területén a XVIII. század második felében földbe ásott kereszteletlen gyerek sírja. Ezt megerősítette Nagy Jusztina (63 éves) jászárokszállási születésű, szegényparaszti származású, 1945 után a fővárosba került adatközlő is, aki arra a kérdésre, hogy tudja-e, kiket szoktak cserépköcsögben eltemetni, azt válaszolta, hogy a koraszülött, kereszteletlen gyerekeket. 5 Itt szeretnék köszönetet mondani Gulyás Évának önzetlen segítségéért és azért, hogy a Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz általa összefoglalt, a témára vonatkozó adatait rendelkezésemre bocsátotta. Gulyás É., é. п., 4. 6 Gulyás É., é. п., 5. 7 Palugyay I., 1854. 137. 8 Huszár L., 1979. 265—266. •