A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Bődi Erzsébet: Szláv adatok a kígyókultusz összehasonlító vizsgálatához

nem szláv eredetű chála, láma vagy lamija (a bolgároknál),

29 a hala, ala, azdáha vagy azdája, azdáva (a szerbeknél és a horvátoknál) terminológiával.

30 Idézzünk pl. egy bolgár népi magyarázatot a chálara vonatkozóan: „Ez a valami nem más, mint farkot ereszteni és viszahúzni tudó felhő; amikor leengedi a farkát, akkor a felhőből patakokban folyik az eső, és mindent elönt."

31 A szerb hiedelemkép szerint az äla olyan felhő, amely a föld felé csavarodik, de csak a farkát engedi le, a fejét elrejti a felhőben. Még az a szerencse, mert különben olyan óriási iszonyatos állat, hogy az ember ha még a fejét is meglátná, azonnal elájulna.

32 Moszynski Kazimierz szerint a kígyó alakú hiedelmi lények tartózkodási helyét ezért helyezi a nép a fellegekbe vagy vizekbe, mert a valóságban a rendkívüli időjáráskor keletkező óriási erejű szél- és víztölcsérekre, örvényekre a kígyószerű mozgás a jellemző. Az ilyen természeti jelenségeknek óriási pusztító erejük lehet. A nép azt is elképzelhetőnek véli, hogy állatokat (főleg szarvasmarhát, lovat) és embereket (különösen lányokat) tüntetnek el, falnak fel, és ezek a tölcsérszerű jelenségek nem mások, mint természetfeletti erőkkel megáldott lények, szörnyetegek. Tulajdonságukhoz tartozik még, hogy a Napot is képesek eltakarni. Eredetükre vonatkozó népi magyarázatok elég változatosak. Kisebb területen él az a hiedelemkör, miszerint ezek a kígyószerű szörnyek emtteri származékok. A legtöbb helyen azonban azt vallják, hogy a sárkánykígyó-szörnyek a valóságos kígyókból keletkeztek: előbb mint igazi kígyók megélték a 100 évet, miközben óriási, éles karmokkal megáldott végtaguk nőtt és hatalmas szárnyakat eresztettek. Fejük olyan lett, mint egy lófej, vagy mint egy kutyafej. Testük felületét erős páncél borította be. Fogaik metsző élessé váltak. Ha vízben tanyáznak, akkor a vizet vagy esetleg a szivárványt felhúzzák a felhőbe. Az ukrán népi képzelet szerint a sárkánykígyó előbb 7 éven át valódi kígyóállat volt. Ezt követően bábbá változott. Ismét 7 évig élt bábként. Majd ezután szárnyai nőttek, és felszállt a levegőbe.

33 Az antropo-eredeztetésre is. érdekes példákat sorolhatunk fel. Majdnem mindegyiknek az a lényege, hogy a sárkánykígyó (a lengyel zmij, a szerb zrnaj, a bolgár zmáj) valamilyen rendkívüli testi tulajdonsággal megáldott embernek a lelke. Maga az ember azáltal lett rendkívüli, abban különbözik a közönséges halandó embertársaitól, hogy a hóna alatt szárnya nőtt, sőt vannak olyanok, akik azzal születtek. A lelkük könnyen elválik a testtől. Ha az ilyen lelkek kiszabadulnak a fizikai kötöttségből, vagyis a testből, arra képesek, hogy a levegőben összemérjék erejüket. Egymással harcra kelnek. Ilyenkor tör ki a villámlással, jégesővel járó pusztító erejű zivatar. A zivatar ideje alatt az ilyen emberek, akiknek csak a teste van a földön, mély álomba merülnek, még nem is lélegzenek. 29 Georgijeva Ivanova: Szvetogled. in: Balgarszkaja Etnografija. III. Szofija. 1985. 54. 30 Moszynski Kazimierz: Kultúra... op. cit. 579. 31 Moszynski Kazimierz: Kultúra... op. cit. 580. 32 Moszynski Kazimierz: Kultúra... op. cit. 579. 33 Moszynski Kazimierz: Kultúra... op. cit. 578. 164