A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Bodnár Zsuzsanna: A házhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek Szabolcs-Szatmárban

A ház mitikus lénye a házikígyó, mely különleges képességekkel, varázserővel rendelkezik. Erdész Sándor „Kígyókultusz a magyar néphagyományban" с monográfiájában és tanulmányában foglalkozott e témakörrel.

32 A néphit szerint minden háznak megvan a maga kígyója, amely a küszöb alatt, a falban, fundamentumban, sárpadkán, sutban, az istálló falában, a hídlás alatt, telken a kazalban, vagy kő alatt, a kútban is tartózkodhat.

33 Mondják úgy is, hogy a kígyó a ház őrzőszelleme.

34 A házikígyót nevezik fehér kígyónak, de elnevezéseit legfontosabb tulajdonságairól kapta. A jóindulatú, mitikus lények közé tartozik. Jobbára rejtett életmódot folytat, és ahol nem zaklatják, szerencsét, jólétet hoz a ház lakóinak. Tarpán mondották, hogy „Az a jószág, akit a fehér csúszó szopik, az akármilyen gizen-gazon, mindig kövér''.

35 Kovács Ágnes írja: „ha a kígyót tejjel etetik, gondozzák, hálás; kincsekkel, vagyonnal, gyermekkel ajándékozza meg a gazdát, de ha bántják, vagy elűzik, vagy éppenséggel megölik, a ház elszegényedik, a gazda vagy valamelyik hozzátartozója meghal."

36 Esetleg más baj is történhetett: elpusztult a jószág, kidőlt a ház fala, leégett a ház, az utóbbi szerencsétlenség történt akkor is, ha a házikígyó tojásait bántották. A ház bútorzatának rendje, kultikus szerepe Gunda B. összefoglaló munkájában részletesen foglalkozik a társadalmi szervezet, a kultusz és a magyar parasztszoba térbepsztásának öszszefüggéseivel.

37 Munkájában G. Ránk kutatásait elemezte, aki szerint egész Kelet-Európára jellemző a szoba négy funkciójú tere.

38 A magyar nyelvterületen kétféle szobaelrendezési 'elv ismeretes. Mindkét forma megtalálható Szabolcs-Szatmárban is. Sarkos elrendezésnél az ajtóval szemközti fal egyik szögletében áll az asztal, mellette a falnál lócák, a falak mentén fekhelyek (3. kép). Az asztallal rézsut szemközti sarkot foglalja el a tüzelőberendezés. Párhuzamos elrendezésnél az ajtóval szemközti fal közepén a lóca (majd komód) az asztal ülőhelyekkel, a két oldalfal mellett a fekvőhelyek, tárolóbútorok. 32 Erdész Sándor: Kígyókultusz a magyar néphagyományban. Debrecen, 1984. 33 Erdész Sándor: Fehér kígyó a magyar néphagyományban. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Evkönyve, XII—XIV. 1969—1971. 73—92. 34 Erdész Sándor: Kígyókultusz... i. m. 65. 35 Luby Margit: i. m. 54. 36 Sebestyén Ádám—Kovács Agnes: Bukovinai székely népmesék I—

II. Szekszárd, 1979., 1981. II. 378—379. 37 Gunda Béla: A társadalmi szervezet, a kultusz és a magyar parasztszoba térbeosztása. MTA I. Osztályának Közleményei, XVII. 1961. 247—268. 38 Rank G, Das System der Raumeintelung in der Behausungen der nordeurosischen Völker, Ein Beitrag zur nordeurosischen Ethnologie, I. Teil. Stockholm. 1949. (== Rank G., 1949. a.) — II. Teil Stookholm, 1951. (= Rank G., 1951.) 143