A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Bodnár Zsuzsanna: A házhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek Szabolcs-Szatmárban

Ezen a módon a halott sokkal könnyebben ki tud találni. Amikor kifelé viszik a koporsót, régi szokás szerint elől a földhöz érintik. Erre azért van szükség, hogy a halott vagyona ne menjen utána.

17 A cselekmény arra mutat, hogy a halott porhüvelyét ezen a módon akarják szétválasztani a ház porától, a ház tűzhelyétől, hogy véglegesen elejét vegyék a halott haza járásának. A halottas ház ablakát azért függönyözik el, mert az ablakon nem szabad benézni. Aki benéz, az sárgaságot kap, — de nem szabad kinézni sem, mert akkor betegség üt ki.

18 Kinézni sem szabad az ablakon, amikor viszik a halottat, mert aki kinéz, tyúksötét lesz a szemén.

19 A lakóház védelmét szolgáló mágikus szokások A házat védő szokások, hiedelmek elsősorban két fő fenyegetést próbálták elhárítani: az egyik a túlvilági, természetfeletti erők rontó szándéka, a másik veszélyt a házat veszélyeztető időjárási, természeti jelenségek jelentették.

20 Házat védő rítus a körüljárás. Luby M. írja, hogy a szatmárcsekei hiedelem szerint „Szt. György-nap éjjelén boszorkányok ellen az a védekező eljárás, hogy körüljárta a házat úgy, hogy markából kölest hint maga után. Akkor a boszorkány nem mehet be a házba. De a ház körüljárását úgy kell érteni, hogy ha kerítés van közbe, azt is át kell mászni. Mert a körnek nem szabad megszakadni.

21 Csarodán „Szt. György-nap éjjelén ágyat vetettek az ajtóba és boronát támasztottak az istálló ajtajának fogaival kifelé. Éjfélkor a boszorkány macska képében bement az istállóba, felkapaszkodott a tehén tőgyére és úgy szívta a tejét".

22 Szintén Szt. György nap éjjelén az istálló küszöbére fejszét raktak a rontás elkerülésére. Szatmár megyében a ház padlására helyezett kiszárított lófej ill. lókoponya védte a benne lakókat és állataikat a betegségtől.

23 Vidékünkön általános szokás, hogy patkót tettek a bejárati ajtóra, vagy a küszöb alá, hogy biztosítsák az állatok és a ház szerencséjét. (1. kép) Védelmi, baj elhárító funkcióval rendelkeztek katolikus területeken az egyházi szentelmények, vallásos tárgyak; szentelt gyertya, szenteltvíz, szentelt barka. Védő szerepük volt a ház kultikus terében függő szentképeknek, szentszobroknak, kegytárgyaknak. (2. kép) Vihar, villámlás idején a nyírségi falvak szentelt gyertya lángja mellett imádkoztak, hogy a villám, vihar elkerülje a házat. Szintén 17 Márkus Mihály: i. m. 215. 18 Felhősné Csiszár Sarolta: Temetkezési szokások a beregi Tiszaháton. Debrecen, 1986. 73. 19 Felhősné Csiszár Sarolta: i. m. 73. 20 Bartha Elek: i. m. 68. 21 Luby Margit: Rontó babonák Szatmár megyéből. Ethn., XXXIX. 1928. 201. 22 Domanovszky György: Beregmegyei babonák. Ethn., XLVII. 1936. 114. 23 Jakab József: Szatmármegyei babonák. Ethn., VI. 1895. 312.