A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Bodnár Zsuzsanna: A házhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek Szabolcs-Szatmárban

első éjszakára egy tarka macskát zártak be a házba.

7 Ezzel biztosították az új lakók szerencséjét. Máshol viszont az a hiedelem élt, hogy aki az új házban először alszik, az fog leghamarabb meghalni. Tunyogon ezért az első éjszakára kutyát zártak be.

8 Nagygécen „ha új, eddig nem lakott házba akarnak költözni, mielőtt bemennének, bedobnak egy macskát vagy csirkét. Ez azért van, mert az új házban valakinek hamarosan meg kell halnia, tehát nehogy ember legyen az, állattal helyettesítik."

9 Ernyey J. Porcsalmáról írja: „A zsidó pénzt fizet azért, hogy az új házban töltsön valaki egy éjjelt, mielőtt ő beköltözne. Kérdeztem tőle: muszáj-e ennek kereszténynek lenni? Azt felelte, hogy nem muszáj, de rendesen keresztény hál benne elsőnek. Mert tetszik tudni az olyan pénzéhes."

10 Kállósemjenben macskát dobtak be az ajtón és hagyták kiugorni, — hogy vigye magával a halált. A dél-nyírségi falvakban ismert az a szokás, hogy „amikor a ház elkészült, de még nem költöztek bele, sőt a ház földjének elkészítése, falainak kimeszelése is hátra van, valamilyen állatot, — disznót, horjút, baromfit — vágnak és annak vérével meghintik a ház földjét. Az állatot bent a házban vágták le, az ott döglött meg a ház földjére téve és úgy vitték ki onnan. A házban megölt állat valamilyen részét a ház földjébe elásták. Ezt annak reményében tették, hogy a ház hosszú ideig álljon, a benne lakók egészségben, békességben lakhassák."

11 Mind az építkezés előtti és közbeni, mind pedig a ház felépülte utáni áldozat alapgondolata közös.

12 Amíg azonban az építkezés előtt és közben az áldozati állatot megölik, az új ház az esetek többségében maga szerzi meg áldozatát. Az alapfeltevés mindkét szokásformánál egyezik: az új ház áldozatot követel! A nyírségi görög és római katolikusok, mielőtt beköltöztek volna az új házba, azt pappal megszenteltették. A pap szentelt vízzel meghintette a ház négy sarkát, az egyes helyiségeket, gazdasági épületeket. Amikor házszentelő után először ment be a gazda, keresztet vetett magára és a házra. Túristvándiban a reformátusoknál a beköltözés után a református lelkész imádságot mondott: „csapás ne érje a házat, boldogság, béke uralkodjék benne". Utána megvendégelték a papot és az építkezésen résztvevőket. 7 Saját gyűjtés 8 Ernyey József: Építőáldozat emléke. 'Ethn., XXXVIII. 1927. 261. 9 Ernyey József: i. m. 261. 10 Ernyey József: i. m. 261 — valójában itt arról van szó, hogy helyi néphit szerint zsidó házban keresztény ember elsőként nyugodtan aludhat, mivel reá a zsidók mágikus szokásai nem vonatkoznak. 11 Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1968. Debrecen, 276. 12 Bartha Elek: i. m. 25.