A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Szabó Sarolta: Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás egy szamosmenti faluban

Az egyes szöszminőségek tárolását a következő módon oldották meg. A fejeszöszt két ágba összefonták, a végére gömöt csavartak és felfűzték madzagra, egyszerre 20 fejet, ami így egy kitát alkotott. A koccsát, miután rövidebb szárú, befonni nem lehet, így a két végére kis csomót kötöttek és az összest egy madzagra fűzték .Az aprószöszt göngyölve (a szösz két végét türetbe hajtották) zsákba rakták. Ezért az aprószöszt göngyölszösznék is nevezték. Az így összerakott szöszminőségeket a kamrában szögre akasztva, vagy a padon а kakasülőre felkötve tárolták fonásig. Erre azért volt szükség, hogy az egér vagy a macska bele ne költözzön. A minősített és a fent leírt módon egységekbe tárolt szöszt az őszi munkák befejezése után, november táján vették ismét kézbe, hogy fonallá dolgozzák. A faluban használt fonóeszközök két típusba sorolhatók; az egyszerű (kézi) és a mechanikus fonószerkezetek. Mindkét típusnak több formája fordult elő, de egyik eszköz használata sem volt kizárólagos. A székes és talpas guzsalyon kézzel fontak, a kerekes guzsaly ezeknek „gépesített változata". A székes guzsalyon, amit Kati-guzsalynak is neveztek, inkább idős asszonyok fontak. Számukra ezen kényelmesebb fonás esett, mint a talpas guzsalyon, azt fiatal lányok és asszonyok használták szívesen. Területünkön a féltalpas guzsaly általánosan elterjedt. Ennek díszített változata a cifraguzsaly, amely tekinthető szerelmi ajándéknak is, miután a lányok kapták udvarlójuktól, ez bizonyította az udvarlás komolyságát. A cifraguzsalyokat a helybeli kerékgyártó készítette, kívánság szerint kiesztergálva és festve. A cifraguzsalyt mindig tenyérnyi széles piros szalaggal feldíszítve adták át a legények a lányosháznál, többnyire Mikulás napján. A kerekes guzsaly, amelynek álló és dőlt formája figyelhető meg, visszaemlékezések szerint az 1920-as, 30-as években jelent meg a faluban. Tömeges elterjedése 1930 után, de inkább a 40-es években történt, amihez hozzájárult a háború okozta fonal-, illetve szövethiány is. A rokkákat a mátészalkai, vagy a fehérgyarmati vásárokon szerezték be ősszel. A kerekesguzsaly álló formáját fennálló guzsalynaik is nevezték, dőlt formáját kecskelábú guzsalynak. A guzsalyra aprószöszből egy göngyölt, fejesszöszhői egy fejet kötöttek fel egyszerre. Egy göngyölhől 3 orsó fonal, egy fej szöszből 2 orsó, ha kisebb fej volt, akkor egy orsó fonal lett. A fonásnál kell megemlíteni a vászoncérna-készítést, amelyet a már megfont fonalból állítottak elő, és főleg vászonzsákok varrására használták, mivel sokkal erősebb volt a boltban vásárolt cérnáknál. Két 85