A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)
Szabó Sarolta: Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás egy szamosmenti faluban
Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás egy szamosmenti faluban SZABÓ SAROLTA Fülpösdaróc 500 lelket számláló kisközség a Holt-Szamos és az ŰjSzamos által körülzárt területen, Mátészalkától 18 km-re ÉK-i irányban. A falu földrajzi adottságából következően lakossága meglehetősen zárt közösséget alkotott, lakói a falu határán kívül ritkán vállaltak munkát. A község összterülete 697 kh, ebből 439 kh-on két földbirtokos osztozott (Lubyés a Kékely-család), a maradék 258 kh-on 78 család gazdálkodott, az egész terület 37%-án. 1 Az 1 kh-nál kisebb (28 család) és az 1—5 kh földdel rendelkezők (36 család) rétege a legnépesebb. Miután ennyi földből lehetetlen volt megélni, a két helyi földbirtokoshoz szegődtek hónapos vagy éves munkára. A hónapos munkások havonta kapták keresetüket terményben, akik egy évre szegődtek, az év elteisok havonta kapták keresetüket terményben, akik egy évre szegődtek, az év leteltével részben készpénzben, részben terményben. A több földdel rendelkezők felesbe vagy harmadába vállalták fel a kapásnövények művelését szintén helyben, két nagybirtokosnál, de az is előfordult, hogy a szomszédos községekben béreltek földet. Kuritár Lajos és négy társa például Fülpösön bérelt 70 hold földet, bérleti díjként 100 q búzát fizettek. Az 5—50 kh közötti réteghez 12 család tartozott, az itteni viszonyok között már középbirtokosnak számítottak. Többen akadtak közöttük olyan vállalkozó szelleműek, akik az állam által is szorgalmazott és támogatott ipari növényeket termeltek. Főleg a mák és a napraforgó jövedelmeztek jól. A gazdálkodás jellegét tekintve a földművelés volt az elsődleges, az állattartás másodlagos.. szerepet töltött be. Csak annyi állatot tartottak, amennyire saját gazdaságukbán szükség volt. Legértékesebb állatnak szarvasmarhát tartották, sok helyen ló híján^ azt igázták. A két világháború közötti időszakban még mindig a búza a legfontosabb növény, a terület felébe-harmadába vetették. Egy 6 kh-as gazda 2 kh flödbe mindig búzát vetett, 1 kh-ba szálas takarmányt. 2 Az 1930-as évek elején kezdték az almatelepítést ,amely az évek folyamán egyre jelentősebbé vált. Ezenkívül mindig termeltek olyan növényeket, amelyeknek eladása jól jövedelmezett, például mák, napraforgó, magkender, de a szükségleten felüli búzát is eladták. A kenderfeldolgozás és vászonkészítés az 1960-as évek elején szűnt meg, így e munka folyamatai még elevenen élnek az idősebbek emlékezetében. Az emlékezés határa a századfordulóig, de inkább az 1920-as évek elejéig terjed, ezért az itt leírtak nagyjából a két világháború közötti időszakra vonatkoznak. A vászonkészítmények használatának háttérbe szorulása már ekkor megfigyelhető. A módosabb gazdáknál ez a folyamat 1. Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Bp., 1936. IL, 202. 2. Pálfy Menyhárt 76 éves fülpösdaróci lakos. 77