A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

9. kép. Istállós csűr, Tiszabezdéd, Lenin u. 48. (SMF 858. Erdész S. 1977.) Az istállóépület általában két, de néha több helyiségből állt: tagozódása rendszerint kamra + ól, de néha kocsiszín is csatlakozott hozzá (pl. Mándokon, Mezőladányban, Szabolcsbákán stb.). (8. kép.) Már Györffy István felhívta a figyelmet arra, hogy „A Dunántúl némely pontján, de főleg Erdélyben az istállók, ólak nem a lakóházzal hanem a csűrrel vannak egy fedél alatt."

78 Ez Beregben is általános, de „Másutt is gyakori, hogy a csűr egy-egy fiókját elrekesztik a jószág számára."

79 Valószínű, hogy területünkön erdélyi hatásra — beregi közvetítéssel — honosodott meg ez a forma (Isd. pl. Tiszabezdéd, Lenin u. 48.). (9. kép.) Arra is van adatunk, hogy Gyulaházán abora alá építettek istállót.

80 A csűrök egy-egy területnek, településnek jellegzetes építményei. Katatóink közül többen foglalkoztak ezeknek az építményeknek az elterjedésével, formájával stb.; az eddigi kutatások összefoglalására Barabás Jenő vállalkozott német nyelvű munkájában.

81 79. Gilyén—-Mendele—Tóth i. m. 91. 80. Márkus Mihály felvétele 1941. = Ethnológiai Adattár F 89. 329. sz. fotó. 81. Barabás Jenő: Scheunen auf ungarischem Sprachgebiet. = Deutches Jahrbuch für Volkskunde. 1967. 65