A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Kotigorosko, V. G.: III. századi harcos sírja Bátyú (Bratovo) határában

Analógiája előkerült a Cserkaszkaja terület

57 Leszki településén. A „vödröcske"-függő egész sorozatát tárták fel a budapesti és a kasznovi temetőkben.

58 Egy-egy példány előkerült Lohvica és Zolotaja balka temetkezéseiben a Dnyeper vidékén.

59 Ez a fajta dísz leginkább Lengyelország területén terjedt el, ahonnan időszámításunk első századaiban átkerül Nyugat-Európába.

60 Összegezve a sírleletek vizsgálatának eredményeit megállapíthatjuk, hogy a leletek nagy része az i. sz. III. századra keltezhető. A keltezést pontosítja a terra sigillata váza, s segítségével a bátyúi halomsír emelését i. sz. III. század első felére tehetjük. . A meglehetősen bő és sokféle leletanyag alapján nemcsak, hogy megállapíthatjuk a halomsír korát, hanem felvethetjük a kérdést kulturális hovatartozásáról. Végül legfontosabb szerep a temetkezési rítusnak jut, mint a kultúra egyik megkülönböztető vonásának. A temetkezési rítust a halomsír alatt, az eltemetés helyén történő halotthamvasztás jellemzi. A töltést földből emelték, melyet a halom déli és délnyugati részeinél termeltek ki. Ezt igazolja a neolitikus kovakőeszköz-darabok és apró kerámiatöredékek léte a töltésben, mely a földdel együtt került oda a megbolygatott, s a halomsírral együtt rögzített neolitikus rétegből. A temetkezési mód alapján a temetkezés a gödrös urnatemetkezés típusához tartozik. A temetkezési rítus részletei a következők: a sírok elhelyezése a máglya széleiben, a sír betemetése a máglya maradványaival, a másodlagos égésű kerámiák megléte, a leletanyag elhelyezése az urna körül. A bemutatott temetkezési rítusnak és részleteinek pontos analógiái vannak a kárpáti halomsíros kultúrában.

61 Eltérés egyedül a töltés méreteiben van. De ha az említett kultúra sírjai alapjában véve a törzs átlagembereinek temetkezési helyei, akkor itt a helyzetük miatt az átlagos törzsi rétegből kiemelkedő emberek sírjai találhatók. Ezt nemcsak 57. A. T. Szmilenko — M. J, Brajcsevszkf j: Csernjahovszkoje poszelenyije v szele Leszki bliz goroda Cserkaszi. Isztorija i arheologija jugozapadnih oblasztyej SzSzSzR v nacsale nasej eri. Moszkva;' 1967. 16:3. kép. 58. E. A. Rikman: Pamjatnyik veeikovö'... 6:11, 13; 9:15—16, 39:13—14. kép. N. M.: Kravcsenko: Kaszanovszkij. mogilnyik In: Isztorija i arheologija jugozapadnih oblasztyeej SzSzSzR v nacsale nasej eri. Moszkva, 1967. XVI:2—7. 13. t. 59. D. T. Berezovec ~ V. P. Petrov: Lohvickij mogilnyik. MIA 82, (I960) 6. kép; M. I. Vjazmitina: Zolota Balka. Kijev, 1962. 87, 5. kép. 60. E. A. Rikman: Etnyicseszkaja isztorija... 325. 61. M. J. Szmisko: Karpatszki kurganyi 60— -36., 77—79. 15