A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Kotigorosko, V. G.: III. századi harcos sírja Bátyú (Bratovo) határában

A bemutatott anyagból levont következtetéseket összegezve

15

, egybevetve az antropológiai vizsgálat eredményeivel, megállapíthatjuk, hogy a halomsírba öt halottat temettek el. Négyet sírgödörbe helyeztek el, közülük kettő lovas harcos volt. Erről a leletanyag páros leletei tanúskodnak (2 pajzsdudor, 2 pajzsfogó, 2 pár olló, 2 pár sarkantyú). A sírgödrön kívül elhelyezett ötödik temetkezés, a leletanyagból következtetve (gyöngyök, függő) nőé lehetett. A halomsír kronológiai meghatározásában döntő szerepe van a tárgyi leletanyagnak, mely több mint harminc különböző darabból áll. A kerámia anyag jelentéktelen részt képvisel. A két urnán és a terra sigillata típusú vázán kívül a halomsír alatti területen öt-hat edénynek kb. húsz töredékét tárták fel (2:3, 5, 8 kép). Érdemes megemlíteni közülük a kihajtott peremű és gondosan kidolgozott vállú, kézzel formált agyagtálaí (2:8 kép), melynek analógiái Peder i. sz. II—

III. századi településéről ismertek.

16 Az első számú urnának legközelebbi analógiái a Bovsev II. nevű csernjahovi településről ismertek.

17 Az urna testét ujjbenyomkodásos öv díszíti, mely a római korban a dák edényekben is előfordul.

18 A Felső-Tiszavidéken az edény felületét díszítő hasonló mintázat a psevorszki típusú fazekakra és tálakra jellemző.

19 A 2. sz. urnához tartozó hasonló, kihajlú peremű, domború oldalú, magas vállú edényeket (2:1 kép), a III. századi izai temetőből ismerjük Kárpátalján.

20 A legérdekesebb lelet a váza (2:4 kép). Kárpátalján eddig ez az egyetlen terra sigillata. Egy brigetioi váza analógiája alapján az i. sz. III. század első felére keltezhető.

21 Ilyen típusú, egész vázákat találtak a dél15. Az embertani vizsgálatokat az Ungvári Egyetem Anatómiai tanszékén végezték. Südslowakei. — SIA, XVII—2, 1967. 16. M. Lamiova — Schmiedlova: Römerzeitliche Siedlungskeramik in der 17. V. D. Baran: Do pitannja pro pidgruntja csernjahivszkoj kulturi. = Doszlidzsennja z szlovjano-ruszkoj arheologii. Kijev, 1976, 5:1. kép. 18. Sz. Morinc: Novij oblik dakijszkoj kulturi v rimszkuju epohu. Dacia 5 (1961), 6:2 kép. 19. M. Lamiova —Schmieidlova: I. m. 464. p. 38:1. kép. V. Budinsky-Kricka. Sidlisko z doby rimskej a stan národov v Presove SIA, X—

1, 1963. VI:10, 11. tábla. 20. M. J. Szmisko: Karpatszki kurgani

..., 99—100. p. XVIII:11. tábla. 21. F. Ficchler: Nachlese zu den Sigillaten aus Brigetio in Wien. Dissertationes Pannonicae. Ser 2., No 10. Budapest, 1938. 154. 11