A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)
Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája
mértékkel, amint a vásárvám felosztatik, e szerint a nagyobb vásárra minden Ág adjon egyet, a kisebb vásárokra pedig sorba." Nincs adat arról, hogy 1829-ben sikerült volna árendába adni a vásárvám jövedelmét. A földesúri jegyzőkönyv 1832. július 1-éről Berenczei Kováts Sándor táblabíró elnöklete alatt tartott gyűlésről ezt őrizte meg: „Praeses úr előterjesztvén a Tekintetes Nemes Vármegyétől lett kiküldetésének okát, hogy fel jelentődvén a Tekintetes Vármegyére az, hogy Csengerben nevezetes, kivált pedig barom vásárok tartatnának, mivel azonban mind a belső, mind a baromvásár a piacon, a kettőnek igen szűk helyre szorítódna, s az által gyakor szerencsétlenség s károsodások történnének, megvisgálván elsőbb a helyet, melyen a vásár történni szokott, s hogy ha csakugyan a feljelentés szerént szűknek találná, a Nagyságos és Tekintetes földesurak megegyezésekkel más alkalmasabb helyre által tétetni igyekezzen. Melyre, minekutána a Tekintetes praeses úr több földesuraságokkal a hely színére kimenvén, azt figyelemmel megvisgálták, s a feladás szerént csakugyan szűknek találták volna, közakarattal fordulónként az ugar mezőre kiszállítása meghatároztatott, de hogy ezután is a marhákat hajtók barmaikkal azoknak a piacon való áthajtásokkal is a belső vásárosoknak valami úton módon kár ne tevődjön, az azoknak való alkalmas és tágas út kijelölésére Tekintetes Hiripi Szuhányi Ferenc és Soltész Nagy József urak, valamint szintén a belső vásárnak is célerányosabban lehető elrendelésére s felmérésére kiküldettek. Megállapíttatván, hogy a barom vásárnak az ugar mezőre való kivitele után köztanácskozás tárgya a Tabernák, vagyis a baromvásárba való italárultatás lett, melyre is a régi szokás szerént 14 tabernák állapíttattak meg, nevezetesen: Méltóságos gróf Telekié kettő; 19 , Tekintetes Szuhányié 2, Tekintetes Eötvös sucessoroké 2 20 , Tekintetes Sulyok sucessoroké 2 M , Tekintetes Uray Bálinté egy 22 , Tekintetes Nagy Lajosé l 23 , Tekintetes Uray Ambrusé l 24 , Tekintetes Kordáé l 25 , Laporte részre l 26 , Újhelyié l 27 ." Ugyanakkor „köz vita alá jővén az, hogy kivitetődvén a baromvásár az ugarra, ha ne talán a vásárvámmal s az addig bent szokásba volt taberna állíthatásaval nem bíró földesúrnak földjére esne, vagy ha csak közel szomszédságába esne is a vásár, a földjén a taberna jussal élők praejudiciumára tabernát állítana fel, sőt Tekintetes Fogarassy László 28 úr valósággal is kinyilatkoztatta volna azt, hogy ha netalán földjére vagy szomszédságába lészen az, cselekedni is fogja, a vásárbírák mimódon precedáljanak? Végeztetett: hogy ámbár a Méltóságos és Tekintetes vásár jussal élő földesuraságok az országszerte gyakorlott ususnál fogva a magokat ilyen erőhatalommal a vásár juss erejénél fogva gyakorlott haszonvételbe befúrni kívánókat, azok italoknak elvételével, a tabernájok lerontásával zabolázhatják is, mindazonáltal mivel kivihető volna az, hogy a vásár csupáncsak a vásár jussal élő földesurak tábláikon essenek meg, annálfogva a vásárbíráknak kötelességekbe tevődik a baromvásár helyét mindenkor úgy jelelni ki, hogy az sem egyik, sem másik vásár jussal nem élő földesúr földjére s közel szomszédságába ne essen." Egész sereg megoldandó kérdés zúdult a vásár joggal bíró földesurak nyakába. Még ugyanezen a gyűlésen újra szóba került a vásárvám árendába adása is: „Némely földesurak által javasoltatván a vásárvámnak árendába való adása, melyre végeztetett, hogy ezen változás miatt sem a földesuraságok, sem pedig az árendábavevők mihez tartani magokat nem tud98
