A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)
Korek József: Adatok a Tiszahát neolitikumához
A késő neolitikumot a Tiszaháton a herpályi kultúra tölti ki, amelynek lelőhelyei egyelőre szórványosan jelentkeznek. Az biztos, hogy Szamossályin, illetőleg Szamostatárfalván előkerültek olyan fehér festésű cserepek, amelyek jól elkülöníthető jegyei a herpályi kultúrának. A 60-as években a Tiszaháton megkezdődött kutatás eltörölte azt a nagy fehér foltot, amely a neolitikumban fennállott. A terepbejárások, a kisebb méretű feltárások azonban csak nagy vonalakban teszik lehetővé a terület újkőkori felvázolását. A kutatást tovább kell folytatni, rendszeresebb terepmunkával, nagyobb területek feltárásával, biztosabb alapokon álló stratigráfia felkutatásával. Az intenzívebb terepmunka hozhatja meg a korai és középső neolitikum festett kerámiájában már most is érezhető különbségek biztosabb feloldását, s így a véleménykülönbségek tisztázását is, illetőleg a még mindig meglevő késő neolitikum szórványos megtelepülését, amely bizonyosan csak a kutatás hiányával magyarázható. Korek József JEGYZETEK * A cikk anyaggyűjtését 1974-ben zártam le. A kéziratot 1975-ben adtam le a Jósa András Múzeum számára. A cikk előzménye az 1970-ben megírt kismonográfia a Kelet-magyarországi vonaldíszes kerámia címen. A munka befejezésekor jutott tudomásomra, hogy Kalicz N. és Makkay J. e témában a birtokukban levő anyag alapján szerződésben állnak az Akadémiai Kiadóval. E munkájuk Die Linienbandkeramik in der Grossen Ungarischen Tiefebene 1977-ben meg is jelent. Ugyanekkor jelent meg a szerzőnek Die frühe und mittlere Phase des Neolithikums auf dem Theissrücken az Acta Arch-ban. A tanulmányban közreadtam zömében a saját kisebb ásatásaimból és terepbejárásból a Tiszahát területéről összegyűjtött leletanyagot. A jelen cikkben lényegében ugyanazon lelőhelyekről származó anyag szerepel más rendszerben, Ш. azzal a különbséggel, hogy a vásárosnaményi lelőhelyek anyagából (hídéri, sportpálya) első ízben kerül publikálásra 7 tábla anyaga és ezzel a leletanyag közlése teljessé vált. A megjelenés céljából történő átnézés során az eredeti kéziratban a kronológia egy részét írtam át a vonaldíszes kerámia teljes anyagának ismeretében. A jegyzetanyaghoz a Kalicz N.—Makkay J. monográfia nyomán néhány kiegészítést tettem. Budapest, 1982. június 16. 1. Kalicz N.: Északkelet-Magyarország kora bronzkora és kapcsolatai. Rég. Dolg. 1962. 1—23. — N. Kalicz: Die Frühtoronzezieit in Nordost-Ungarn. Arc. Hung. 45. Bp. 1968. 2. Sőregi J.: Ujabb kőkori lelőhelyek Szamosújlakról és Szamossályiról. Déri M. Évkönyve. 1937. 59—63. 3. Markos Gy.: Magyarország gazdaságföldrajza. 1962. 543. 4. Bulla В.: Magyarország természetföldrajza. 1962. 95. 5. Tompa (1929) 48—60. — H. Schroller: Die jüngsteinzeitliche bemahlte Keramik in SüdostEuropa. MAG. Wien. 1927. 154. — Visegrádi (1907) 279. — Visegrádi (1912) 244. — Zoltay L.: A tócóvölgyi László- és Szántai-halom megásása. Déri Múzeum Jelentései. 1927. 47. — Korek J.: A vonaldíszes kerámia elterjedése az Alföldön. MFMÉ 1959. 19. — J. Lichardus: Die bükker Kultur in der Slowakei und ihre Stellung in Karpatenbecken. Studijne zvesti AU SAV. 9. 1962. — J. Lichardus: Beitrag zur Linearkeramik in der Ost-Slowakei. Arch. Rozh. 1964. 84. — J. Lichardus: Chronologie des Früh- und Mittelneolithikums in der Ost-Slowakei. Actes de VII e Cong, des Sciences Préh. et Protoh. 1966. Prague 1969. 413. — J. Lichardus: Beitrag zur chronologischen Stellung der Linearbandkeramik in der Ostslowakei. Aktuellen Fragen der Bandkeramik. Székesfehérvár (1972) 117—122. — J. Lichardus: Studien zur Bükker Kultur. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde. Band 12. 1974. — N. Kalicz—J. Makkay: Die Probleme der Linearkeramik in Alföld. Acta Ant. et. Arch. 10. 1966. 35. — Kalicz—Makkay (1972) 76—80. — J. Vizdal (1973) — E. Comsa—z. Nanasi: Date privitiare la ceramica pictatá din epoca neoliticá din Crisana. Istorie veche I. Tom. 23. s. 3. n. 6. Kalicz—Makkay (1972) 78. — Kalicz—Makkay (1977). 27
