A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

a követválasztással egy napra esvén, az megtartható nem volt, ezt méltányolva az évi bérösszegnek egy hatodrészét elengedni azon hozzáadással javasolja, ha ezen határozatban a helyben nem lakó vásárvám jogosultak is belenyugosznak, kik is ennél fogva bérlő által felszólítandók, és az erről nyert írásbeli nyilatkozat az augusztus 15-én tartandó vásárt megelőzőleg Szuhányi Lajos úrnak mint ez ügyben megbízottnak benyújtandó. Eddig tart az írásbeli adatok nyomon követése. Az országos évi 12 nagy vásárt egészen 1944 őszéig minden hónap 3. péntekjén volt szokásban megtartani. Nagy sokadalom és sokféle áru között válogathatott az ország minden részéből összegyűlt tömeg. Molnár József JEGYZETEK 1. Karácsonyi János—Borovszky Samu: Regestrum varadiense, Budapest, 1903. 226. 2. Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye, Budapest, 1940. S3. 3. Szabó Károly: Az Erdélyi Múzeum eredeti okleveleinek kivonata (1332—1540), Budapest, 1889. 5—6. 4. Komáromy András: A Kata nemzetségről, Turul (1887) 160—181; Csergheö Géza: A Kata nemzetség címeire, Turul (1889) 108—-114; Werthner Mór: Ety fia Pál (1248—1259), Kata nb. Panyit fia, Ábrahám, Turul (1901) 23; Karácsonyi János: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I— Ш. Budapest, 1900—1901; Petrichevich Horváth Emil: Az utolsó Csaholyiak, Turul (1939) 72—77. — A Csaíiolyi család leszármazását és rokoni kapcsolatait az I. tábla szemlélteti. 5. Maksai i. m. 26. 6. Anjoukori Okmánytár III. 511; Zichy Okmánytár I. 548. 7. Jakubovich Emil—

Pais Dezső: ú-magyar olvasókönyv, Budapest, 1921. 233—237. 8. Fejér György: Codex Diplomaticus, Buda VIII/2. 370; Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete, Buda, I. 1809. 129—130; Szabó Károly im. 10—11; Czeglédy Ilona—<Sedlmayer János: A csengeri református templom, Magyar Műemlékvédelem 1967—1968. Budapest, 1970. 79—94; Molnár József: Adalékok a csengeri műemlék-templom történetéhez, Műemlékvédelem, 1970. 65—71; Ente Géza: A csengeri református templom, Csengeri Krónika (szerk. Dankó Imre) Csenger 1975. 139—146. 9. Az irat ma Csengerben Osváth László tulajdona. A Bécsben készített másolatról az iratban ez áll: „Hogy a másolat a királyi táblai törvényes átiratból 1827. évben sz. kir. M. Vásárhelyen, akkori királyi táblai ítélőmester Liber Báró Apor Lázár megkeresésére kiadatott, jelesen a 9. és 10. lapról szóról szóra minden bármi hozzátevés és kihagyás nélkül van kiírva ezennel bizonyítjuk. Bécs 29 octobris 1838. Stornheim Frigyes kir. tanácsos és О Per. titkár." Báró Apor Lázár (1781—1868) az Eötvös család jogán volt Csengerben birtokos, ugyanis a felesége Szeleczky Karolina (1792—1856) Szeleczky János bányatanácsosnak és Eötvös Sárának volt a leánya, akivel 1814-ben kötött házasságot. A családi kapcsolatot a XII. tábla mutatja. 10. A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára (sajtó alá rendezte Géresi Kálmán) I. Budapest, 1882. 235—236. 11. Zichy Okmánytár V. 380—381. 12. Szirmay i. m. U. kötet Buda, 1810. 109. 13. Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet V. kötet 1930. 170. 14. A brebiri Melith családról 1. A brebiri Melith-család címere, Turul (1889) 142—143; Petrichevich Horváth Emil: A brebiri grófok, Magyar Családtörténeti Szemle 1938; Molnár József: A Subich nemzetségből származó brebiri Melith család vázlatos története, Hajdúnánás, 1939; A család leszármazási rendjét a II. táblázat mutatja, a Csaholyiakkal való kapcsolatait pedig az I. táblázat. 15. Szirmay i. m. H. 131. 16. Innen kezdve az okleveles idézetek lelőhelyét külön-külön nem tüntetjük fel, mert azok mind a Csengerben 1944 őszén elpusztult Szuhányi család levéltárából valók. 1932—1943 között készítettem feljegyzéseimet a levéltár rendezése közben a nyári szünidőben, s az ere155