A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)
Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája
A lefolyt per alapján a Sulyok családnak kifizettetett: 1804 Fr 29 xr. Ennek felvételi nyugtájára bélyeg 6 25 Vaday ügyvéd munkadíjába 21 85 Sulyok családnak Szatmárra útiköltség 2 58 Takarékpénztári nyugta bélyege 5 Bélteky Albert jegyzőnek 12 Pénztárnoknak számadási fizetésre 5 írtjával 15 Az 1883. év negyedik negyedévben kioszto tt 762 összes kiadás: 2624 Fr 02 xr. 1879-től kezdve a földmívelésügyi és kereskedelemügyi minisztériumnak 14039 sz. rendelete alapján az országos vásárnak megtarthatási napjait előre ki kellett tűzni és annak megállapítását be kellett jelenteni. Ezért a közgyűlés úgy határozott, hogy az 1879. évre a következő napokra tűzi ki a vásártartásnak napját: január 10, február 21, március 21, április 25, június 13, július 11, augusztus 15, szeptember 26, október 24, november 21 és december 19-ére. A kitűzött vásár napjainak közhírré tételére Szuhányi Lajost kérik fel és bízzák meg. A határozat szerint 150 példányban kellett kinyomtatni, s azt is elrendelték, hogy a jövő évre esendő vásárok napjainak kitűzését november hó 10-én tartandó gyűlésben határozzák meg, s erre az időre a gyűlés összehívását is kérik Szuhányi Lajos főfelügyelőtől. Ezután minden esztendőben előre meghatározták az évi 12 országos vásár tartásának a napját. A jegyzőkönyvekben ezen kívül alig is találunk mást a vásár körülményeiről. 1880. november 29-én „Szuhányi Lajos birtokossági felügyelő előterjeszti, miszerint a vásárvám bérlője, Berger Ábrahám a maga önkénye szerint a folyó év december havára egy országos vásár megtartását tette közhírré, miután a bérlő e vásár megtartására jogosítva nem lévén, kéri a vásári birtokos urakat a szerződésben kikötött 12 vásárnál többet tartani, minden egyes vásár megtartásáért 30 frtot a birtokosság részére fizetni köteles legyen. Ez önkényes eljárás feletti intézkedés és határozás, a felterjesztett ügyre vonatkozólag elhatároztatott, miszerint tekintetbe véve a folyó évben folytonos esős és sáros idő viszonyait, mely miatt a bérlő a bérletében tetemes károsodást szenvedett, e kára pótlásának némi részbeni enyhítésére nézve a jelenlévő birtokosság emberbaráti szeretetből kiindulva, most egyszer és utoljára a szerződésben kitett 30 frtot 5 frt bírságra lévén hajlandó leszállítani s ezen öszveget a vásárnál bejáró útvonalon egy vízfolyásra, mely a Kun István háza oldala mellett áll, egy erre alkalmas hídnak készítésre lesz fordítandó, melynek elkészítésével a főbíró meg is bizatik." Általában évenként az előre elhatározott vásárok dátumát 150 példányban nyomtatták ki és szétküldését a jegyzőre bízták s a reá költendő összeget pedig a birtokossági pénztár fizette ki. 1881. november 3-án a vásárvám bérlője Berger Ábrahám felszólíttatott, hogy a hátralékba lévő két angáriát, tehát félévit, összesen 260 frtot fizesse be. A felhívásra említett bérlő odanyilatkozott, hogy tekintve a 153
