A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

közigazgatási főszolgabíró úrhoz készítsen egy folyamodást, hogy ezen rendetlenségeket nyomósán megvizsgálni, és ha lehet szép móddal orvosolni, vagy ha törvénykezési járásbíróság ítélet alá tartoznának, azokat oda utasítani méltassa." Aztán egészen 1860-ig semmiféle feljegyzés nem maradt fenn a vásárokra vonatkozóan. Csak gyaníthatjuk, hogy a régi rend ez idő alatt is megvolt. A hatvanas évekből csak két esztendőről van némi tudósítás: 1861. május 20-án Madarassy László ügyvéd úr, mint a gróf Teleky-család ügyvédje és ezúttal képviselője, a képviselt család utasításából óvást emelt a Csenger részére, mint község részére az osztrák kormány által hidas és hetivásár engedélyezése ellen. Ezen óvástétel egyszerűen jegyzőkönyvbe vezettetett, a bent lakó s vidéki jelen volt birtokosok ezen engedély ellen nem tévén ezúttal semmi kifogást." Június 12-én az árverési feltételek első pontjában ez áll: „A bérlet tárgyát teszik: a szeszes italok mérési joga és az országos vásárok vám jövedelme, a benti lakosság kivétel nélkül vásári helypénz fizetésétől mentesek maradván. A bérlemény 3 egymás után következő évekre adatik 1861. július 1-től 1864. július l-ig." 1868. május 11-én értesülünk arról, hogy „Jékey Menyhért a vásárvámbeli illetősége iránt beadott kérvényéről tárgyalnak: kérelmezőnek beadott kérelme felolvastatván, minthogy követelés nem méltányos azon okból miszerint regale osztalékát minden hozzátartozandó illetményével adta el s vevői által a haszonélvezetek kezeltetnek, követelését azok ellen indítsa meg." 1873-tól egy évtizeden keresztül ismerjük a jegyzőkönyveket. Ez évben adta be Sulyok Ádám követelését: „A közbirtokossági főfelügyelő (Szuhányi Lajos) által bemutatván s felolvastatván Sulyok Ádám és érdektársainak 2231. sz. alatti a szatmári kir. törvényszékhez beadott keresete, mely szerint Szuhányi Lajos, mint a csengeri arányosító per és az erre szükségeltetett költségek kezelésében a csengeri közbirtokosság képviselője és általa az egész csengeri közbirtokosság az 1836 év óta a csengeri vásárvámból és ezzel öszvekötött tabernajog és vámházból befolyt jövedelmére vonatkozó számadása és járulékai bemutatása kéretik és melynek beadására a kir. törvényszék által ez napi határidő tűzettetett, határoztatott: A jelenlévő közbirtokosok a felolvasott keresetet tudomásul vévén közbirtokossági főfelügyelő urat és Kerekes Ágoston urat ezennel megbízzák és felhatalmazzák, hogy a közbirtokosságnak ez ügyben leendő védelmezésére Böszörményi Elek vagy akadályoztatása esetén más ügyvédnek felvételével a birtokosság védelmére minden törvényest megtegyenek és tétessenek." A tagosításkor (1868) vásárteret mértek s ettől kezdve állandó helye volt a vásárnak a Tót ma Rákóczi utca végén, s itt tartották azokat 1945-ig. A krónika ha hiányosan is, de képet ad arról, hogy mi ment végbe a csengeri vásár ügyében a kiegyezés után, 1873. október 16-án a mindennapi vásárvám szedéséről értesülünk s ezzel kapcsolatban a gyűlésben a következő határozat született: „Tekintetbe vévén, hogy a cédulaosztó helyiség kibérlésével a városra is teher háramlott, a jelenvaló közbirtokosok egyértelműleg odanyilatkoztak, hogy a jövedelem az 1873. év első febru150