A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Novák László: A hagyományos paraszti gazdálkodás és a teherfhordás kapcsolata

akasztotta a fcb. 4—5 literes vödröt és a permetet cirokseprűvel csápozta a szőlőleve­lekre. A szőlőmunkák közül legérdekesebb a szüret, aimi az időjárástól függően szeptember hónap folyamán kezdődik meg. A fürtöket zománcos vödörbe, vagy vesz­szőkosárba szedik. A leszüretelt szőlő a szekérre felpakolt vesszőkosarakba kerül (18. kép). Ha a szekér bür/ájára deszkát helyeznek, egy parasztszekérre tíz kosarat is fel tudnak tenni két sorban. A szőlőt legtöbb esetiben hazaszállítják, otthon kerül sor a feldolgozásra. A szüret idején használják a vállra vehető teherhordó eszközt, a put­tonyt (20. kép). Nyírbátorban és környékén csak szűkebb körben alkalmazták. Első­sorban az uradalmi szőlőben használták, s ennek hatására terjedhetett az egyes na­gyobb szőlőterülettel rendelkező gazdáknál. 2. A második mozgáskörzet kiterjed a település egészére, a lakótelek és a köz­ség egyes objektumai között jön létre. Itt kell megemlítenünk az egykori „szállásker­teket" is, melyek Nyírbátor településének peremén helyezkedtek el. A különböző ra­kományokat: a gabonát, a szénát, a tengeriszárat ide hordták össze a határ különbö­ző részeiről. Ez a kert hozzátartozott a községben található házastelekhez: az úrbé­res jobbágyok a jobbágyfelszabadításkor az 1200 П-öl nagyságú háztelekhez 3600 •-öl területű szálláskertet is kaptak. Nagyjószágot: szarvasmarhát, lovat tartottak itt az istállókban. A szálláskertet kaszálóként használták — innen ered a füveskert el­nevezés is —, de ha erre kevésbé volt alkalmas, felszántották. A szálláskertek bete­lepülésével a különböző rakományok a belső telekre kerültek. A településen belül a teherhordás szempontjából érdekes a piac, a bolt, a kút stib. Mivel a nyírbátori csütörtöki hetivásár vonzásköre igen jelentős, a külső mozgás­körzet tárgyalásakor visszatérünk rá. A gazdák főleg állatokat értékesítettek, a gabo­natermés a család élelmezését szolgálta, csak nagyon jó termés esetén adtak el belő­le. A nagyfokú önellátásra való törekvés a piacozás kisebb jelentőségét vonta maga után. A gazdaságokból a piacra tejtermék, zöldségféle, gyümölcs került ki. Az asszonyok feladata az értékesíthető terméket a piacra vinni, de nagyabb mennyiség esetén а férfi is segít а szállításban. A piacra, boltba különböző teherhordó eszközzel mennek az asszonyok. A batyuzás Nyírbátorban régen is sokkal kisebb jelentőségű volt, mint a környező falvakban. Ma már Nyírbátorban — a cigányokat figyelmen kívül hagy­va (21. kép) — csak a vidékieken látunk batyut (22. kép). A batyut kb. 1,5X1,5 m nagyságú hamvasból (Máriapócs, Nyírbátor, Nyírgyulaj, Piricse), poncából (Mária­pócs, Nyírbátor, Nyírgyulaj), lepedőből (Nyírbátor, Piricse, Penészlek) kötötték fel. A hamvast vagy ponyvát durvább minőségű kenderfonálból szőtték. Zöldségfélét cipeltek benne: a terményt vagy a kosarat a hamvasra helyezik, a két szemközti sar­kát átlósan megkötik, a másik két sarkot a vá'llakon átvetve fogják össze, rendsze­rint egyensúlyozásra szatyrot, kosarat kötnek előre (22. kép). Ha a hamvasban több terhet cipelnek, és a négy sarkot nem lehet összefogni, akkor a sarkokra hosszab­bításként madzagot varrnak (23. kép). Finomabb kendervászonból készítették az ab­roszt és a lepedőt. A kényesebb és tiszta árut cipelték vele, mint amilyen a tejter­mékek és a tojás. Karoskosárban is visznek árut a piacra. A karoskosarak a kisebb mé­retű kosarak közé tartoznak. Régebben használtak a fedeles kosarat — benne tej­terméket, tojást vittek a piacra az asszonyok — ma már az egyfülű karoskosár az elterjedt forma: fedetlen, kicsit ovális alakú. A kosárfonók hántolt fűzfavesszőből készítik. A piacozás mellett a bolti bevásárláskor, és a szőlőből történő gyümölcsszál­lításra is alkalmazzák, de erre a célra használnak hántolt fűzfavesszőből készített ko­sarat is (24. kép). A különféle gyárilag készített szatyrok elterjedésiével használatuk fokozatosan háttérbe kerül, s ma már a karoskosár inkább csak az idősebb nemzedék teherhordó eszköze. A kút is e mozgáskörzet objektumai közé tartozik. Majd minden háztelken ta­98

Next

/
Thumbnails
Contents