A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Csallány Dezső: Avar kori páncélok a Kárpát-medencében (2. rész)

összefüggő sorközi darabok: 2 példány (Víí. t. 18—19); 3 példány (VII. t. 25—27); 4 példány (4. kép 14—17 = VII. t. 14—17); 3+2 példány két bal oldali sorból (4. kép (5, 7, 8—9 = XI. t. 1—5) (hátsó lapjukon fényképezve). Három lapocska a felsőbb páncélsorhoz tartozik, míg kettő az alsóbbhoz. A látható darab jobb oldala és felső széle ép (XI. t. 4), az alatta levőn (XI. t. 5.) észlelhető egy másik példány két felső fűzőnyílása. Két bal oldali sorból találunk még töredéket (2+3 db) (5. kép 1—2, 3—4 — XI. t. 33—37). A felső sorhoz tartozik két lapocska alsó fele, alatta három példány felső része az alanti sorból; kettőn a félhold alakú kiképzés látható a jobb oldali szélen. 9. Bal oldali sorzáró páncéllap a középről (4. kép 10 = XI. t. 48). Felső rész töredéke a félhold alakú bevágással. Keskeny típus, az ellentétes oldal darabján nyolc fűzőnyílás van. 10. Bal oldali mellpáncéllap töredéke (4. kép 11 = V. t. 22), meg nem határozható helyről Sz. 2,5 cm. Félhold alakú bevágása a jobb szélén. Fent középen egy fűzőnyílással rögzítették, bal oldalt pedig két függőleges irányú lyukkal. A fűzőnyílások helye elüt az eddigiektől. 11. Bal oldali sorzárólap a szélről, a mellpáncél alján (10. kép 23) (nincs fényképezve). Nagyobb méretű darab, valószínűleg a 3. kép 13 alatti szögletes példánynak felel meg (ld. 8. kép rekonstrukcióját). 12. Bal oldali példányok a mellpáncél alsó sorából (6. kép 7 = XII. t. 25, 6. kép 9—11 — XII. t. 26—27, 28). H. 6,4, Sz. 2,1—2,6, V. 0,2—0,3 cm. A félhold alakú bevágása a darab jobb alsó szélén van és a mellpáncélon a bal szél felé néz. A fűzőnyílások száma 8, az ismertetett elosztásban. Mindkét vége bőrszíjjal rögzített a fűzőnyílásokon át. 13. Bal oldali sorzáró lapocska a középről, a mellpáncél alján (6. kép 6 = XII. t. 24, 6. kép 8 = XII. t. 19). Ezen típusból két példányt találunk. Nagy méretű darabok. Szokatlan itt 2 példány jelenléte. A fűzőlyukak száma 11, a már említett rendeltetési céllal. (8. rekonstrukciós kép). * A kunszentmártoni mellpáncél tehát 12 főtípusból összetett lamellákból áll. Ezek felhasználásuk szerint jobb és bal oldali sorokban rendeződtek, a félhold alakú kiképzés szerint. A lapocskák bal felső szélén bevágott félhold alak, a mellpáncél jobb oldalán kapott helyet és kifelé az oldal felé nézett. A jobb felső szélen bevágott félhold alakú kiképzés pedig a mellpáncél bal oldali soraiba tartozott, és a félhold alakú rész pedig kifelé a bal oldal felé irányult. Az 5,8 cm hosszú lapocskák zömmel így a jobb és a bal oldali sorokban rendeződtek el. A félhold alakú kiképzés nemcsak helymeghatározást jelent a mellpáncélon, hanem védelmi célokat is szolgált. Az oldalról jövő nyíllövéseket, szúrásokat hárította el. A félhold alakú bevágásokban a lövés „gellert kapott" és erejét vesztve oldal felé lehullott. A középről kapott lövés vagy szúrás pedig a domborodó, megfeszült mellpáncél lapocskáiról csúszott le (7—8. rekonstrukciós felvétel). Az oldalszegély lapocskái félhold alakú bevágás nélküliek (3. kép 13, 5. kép 12), mintegy keretét adják a mellpáncélnak, kezdő darabjai az egyes soroknak. A sorközi példányok innen indulva lépcsőzetesen emelkednek a közép felé, egymás szegélyét az oldalsó fűző nyílásoknál takarva. A páncéllapocskák szélességi és vastagsági méretei árnyalati különbségeket jelentenek, bizonyára a technikai szükségleteknek megfelelően, de a középvonal felé szélesedő és vastagodó tendenciát mutatva. A páncéllapok záródarabjai a sor belső részén (3. kép 18, 5. kép 10) mindig keskenyebb példányt mutatnak. Bizonyára a jobb és bal oldali páncélszárnyakat összekötő 8