A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Püspöki Nagy Péter: Rovásírásos emlékeink olvasásának elvi kérdései - Püspöki Nagy Péter: Prinzipielle Fragen des Lesens unserer Runenschrift-Andenken

az E betű lejegyzésével szerinte egyben F-et, a G lejegyzésével C-t, а В lejegyzésével P-t is írunk, ami világos tévedés. A latin betűkhöz hasonlóan ilyen alaki kapcsolatok vannak a rovásírásos „O—N", „Z—Cs" és „L—G" viszonylatban is. Egy jel ugyanis minden hangírásban' csakis egy hangot képviselhet, ha nem'így volna, akkor az írás hírközlő szerepe zavarossá, nehézkessé, sőt hasznavehetetlenné válnék. Belső érvként emiitjük meg, hogy a felirat készítője, Musnai György erősen követte a latin nyelvtani alakokat, amit abból is láthatunk, hogy a Georgyius-ban az utolsó „SZ"-nek hangzó jelet a latin írásjelrendszer alapján nem rovásírásos „SZ"szel, hanem „S"-sel írta át. Ebből pedig világosan következik, hogy ha Musniai diakónus lett volna,, akkor nem „diákon"-t, hanem a latinos „diaconus"-t írta volna. A diákon olvasat ezáltal elesik, mert a jelcsoport ilyen értelmű olvasata kényszeredett és hibás, a szerző ugyanis a ligatúra alapjelét és a szó utolsó rovásjelét kétszeresen olvasta, ezenfelül pedig elhagyta a jelölt „J" .rovásbetűt is. Az eredeti De Jákó olvasat tehát helyes. Németh Gyula bizonytalanságát a Jákó községnévnek Énlaka környéki hiánya okozta. A templomfestő viszont — hiszen minden valószínűség szerint б jegyezte fel a mennyezeti kazettaképre a nevét — más vidékről is származhatott, s csak hivatásának gyakorlása révén jutott ÉnJakára. Bizonyára a nagy térbeli távolság miatt Németh nem említi, hogy a dunántúli Somogy megye kaposvári járásában létezik egy Jákó nevű község. A művészemberek e korban szívesen követték a nemesi előnév használatának divatját. A festő családi nevének eredetét Németh elfogadhatóan mutatta ki. A Musnai név egészen bizonyosan vagy az Udvarhely megyei és Nagyküküllő megyei Musna községekből való származásra utal. Feltehetjük viszont, hogy a De Jákó praedicatum a család valóságos lakhelyére utal. Ugyanis a magyar nemesi névképzés cognomen: praedicatum viszonylatában nem szokatlan mindkét név helynévből való származtatása. Ha a Somogy megyei összeírások anyagában felbukkanna egy Musnai családnév, akkor ez a feltételezésünk bizonyítékává válna. F) A felsőszemerédi felirat általam közölt olvasatának bírálatát Csallány Dezső saját új olvasatával együtt a nyíregyházi Jósa András Múzeum 1968-i évkönyvében (XI. évf. 290—91.) tette közzé. (Megfejtésünket lásd a Magyar Nyelv LXVII., 1—17. és 205—7.) Eljárásában világosan felismerhetők a megelőző részekben és a II. fejezetben kimutatott hibái. A felsőszemerédi feliratot- az ismeretlen írásrendszerű Árpád-kori gyűrűvésetek íráscsaládjába sorolta. Eljárása nehezen megokolható, mert a kérdéses felirat minden egyes jelét azonos formában megtalálhatjuk a magyar rovásírás közismert jeleiben, sőt segítségükkel közérthető, világos magyar olvasatot nyerünk. A szerző hasonlóan a gyűrűkarcolatok átjelölési eljárásához, a felirat eredeti betűkarakterisztikáival szemben „korrigálásokat" végzett. Az adott esetben jelentőségük elenyésző, az egyetlen „R" rovásjelének kivételével, melyet a megfelelő helyen vizsgálunk. Első komoly kifogása a felirat első jelkapcsolatára vonatkozik, amelyet mi „Ü—R" hangértékkel olvastunk. Csallány a ligatúra létét elismeri, de apriorisztikus úton új hangértékkel ruházza fel, amely megfelelőjét a kifogásolt gyűrűjelekben véli felismerni. Szó szerint ezt írja: „2—3 sz. jel összevonás, tulajdonképpen megkülönböztető jel az ö к rovásjelektől i к hangértékben. Egyedülálló forma, melyet a 14. sz. ladánybenei és hódmezővásárhelyi rovásjelhez hasonlíthatunk. Törtvonalas ö betű rovásjele előfordul a székely—magyar feliratokon." (NyírÉvk. XI., 290.) Az önkényesség már az első olvasásra észrevehető, mert annak ellenére, hogy önmaga felismeri a ligatúra első jelének „ö" hangértékét, mégis i-vé nyilvánította anélkül, hogy hangzására nézve közelebbi magyarázatot nyújtott volna. A ladánybenei edény szarmata edény, s mint ilyennek semmi köze nincs az 44