A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Püspöki Nagy Péter: Rovásírásos emlékeink olvasásának elvi kérdései - Püspöki Nagy Péter: Prinzipielle Fragen des Lesens unserer Runenschrift-Andenken

kély kis módosítást jelent, Csallány Dezső olvasatát pedig lényegesen egyszerűsíti. A ligatúraolvasás helytelen értelmezésén alapszik továbbá az „Estyán" mester nevének „Sebasttion"-ná való alakítása. Mivel itt ugyancsak a fenti Csallány-féle betűhalmozás analóg esetével találkozunk, a kérdést nem is kell elemeznünk. Megjegyezzük továbbá, hogy az „Estyán kovács" után álló „CSNÁLTK" betűcsoportot a hangzóugratás törvényének szellemében, valamint az „írunk"—„írónk" szóval való szükséges egyeztetés miatt, a „Gergelymester"-t követő „CSINÁLTAK" szóval szemben helyesen „csináltuk" vagy „csináltok"-nak kell olvasni. Ezzel ugyanis a Németh- és a Csallány-féle olvasatok e szavában felbukkanó hangzó jelölési problémát — a hosszú „A" nem jelölését — egyértelműen megoldottuk. Csallány Dezső helyesbítő olvasatát, amely nem felel meg a ligatúraolvasás szellemének, a mindkét kéziratban valóságosan feljegyzett betűk számának, mint indokolatlant el kell vetnünk. Fennmaradt még a Németh Gyula által is elfogadott második és részben a harmadik jelcsoport „születetétil" olvasat helyességének elemzése. Kétségtelen, hogy e helyen szövegromlással állunk szemben. Ezt Csallány jelszaporító eljárása is igazolja. Németh Gyula olvasata sem hibátlan, mert egy hosszú magánhangzós szótaggal többet ad. Az értelme azonban helyes a feles szótag elhagyása után is, miáltal a hibát kiküszöböltük: „Születitíl", azaz szültétől. Ezt az értelmet két nagyon egyszerű és hihető módosítás végrehajtásával nyerjük. Az első javítás a második és harmadik jelcsoportban előforduló, valószínűen hibás rovásírásos „G" jelnek „L" jellé való átalakítása, ami csak egy vonalka hozzáadást igényel. Másodszor a rovásírás másolat „M" jelének kettéválasztásával, aminek következtében egy rovásos „Sz"-et és egy „U"-t nyerünk. Az ilyen módosítást könnyen indokolhatjuk a másoló figyelmetlenségével, valamint azzal, hogy a beavatkozás nem idéz fel sem írástani, sem pedig értelmi nehézségeket. A szövegkörnyezet alapján tehát sokkalta valószínűbb az eredetinek tekinthető olvasat hangzása: Űrnak születitíl fogván írunk ezerötszázegy esztendőbe ... mint Csallány helyesbítése folytán keletkezett összefüggés nélküli zavaros sorok: Várónk megett Viság folyó egván Így írónk ezeröt százegy esztendőbe... C) A konstantinápolyi felirat eredeti olvasatával szemben Csallány tulajdonképpen csak három szót olvasott el sajátos módon. A felirat kérdéses részeinek ismert olvasatai a következőképpen hangzanak: 1. Németh Gyulánál (A magyar rovásírás. 1934. 9—10.): László király öt kevetét várattóq itt... Szelim bök császár itítében... 2. Pais Dezsőnél (MNy. XXI., 184—5.: LIV, 334—5.; LV, 278—9.): László királyért kevetet járattak it... Szelembek... 41