A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Szathmáry László: Magyarország honfoglalás kori népességének termete
Az új vizsgálat eredményei amellett tanúskodnak, hogy a X. századi népesség mindkét nem esetében két eltérő termetű komponensre különül. 4. A tájegységenkénti elemzés szerint az ország délkeleti és északnyugati részének népessége között tapasztalunk lényeges differenciáit. (Férfiak: Tiszántúl — 170,0 cm, Észak-Dunántúl 168,7 om; nők: Tiszántúl 162,4 cm, Észak-Dunántúl — 160,7 cm.) 5. A testmagasság és a koponya hosszúság-szélesség jelzőjének (MARTIN — 8:1) összefüggéséből a férfiak esetében az állapítható meg, hogy a kisközepes termetűek között nagy arányban képviselt a dolichokrania. A nők esetében — ezzel ellentétben — a nagyközepes termet és a brachykrania, illetve a magas termet és a dolichokrania között találunk összefüggést. E jelenség a két nem strukturális eltérésére utal. Az elvégzett vizsgálatból két lényeges végkonklúzió következik. I. Jelenleg az antropológiai szakirodalomban közölt termetértékek nem felelnek meg szintetizáló jellegű elemzésnek, értékelések követelményeinek. Ezért a történeti népességek testmagasságáról alkotandó átfogó kép érdekében az egységes szempontok szerinti rekonstrukciót kell következetesen alkalmazni. II. Hazánk területén a X. században élt népességre nézve az eredmények minden oldalról azt a megállapítást támasztják alá, hogy a férfiak és a nők között — de a két nemen belül is — lényeges strukturális heterogénia állhatott fenn. Annak eldöntését, hogy ezek az eredmények etnikai vonatkozásban milyen értelemben értékelhetők, csakis kellő komplexitású és humángenetikai meggondolások alapján végzett széles körű kutatás hivatott a jövőben elvégezni. IRODALOM ACSADI, GY., NEMESKÉRI, J. (1958): La population de la Transdanubia Nord-Est X е et XI'' siécles. Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung., 50: 359—415. ACSADI, GY., NEMESKÉRI, J. (1959): La population de Székesfehérvár X е et XI е siécles. Ann. Hist.-nat. Mun. Nat. Hung., 51: 493—564. BACH, H. (1965): Zur Berechnung der Körperhöhe aus den langen Gliedmassenknochen weiblicher Skelette. Anthrop. Anz., 29: 12—21. BARTUCZ, L. (1938): A magyar ember. Budapest BARTUCZ, L. (1939): A hevesi honfoglaló magyar csontváz. Folia Arch., 1—2: 204—206. BREITINGER, E. (1938): Zur Berechnung der Körperhöhe aus den langen Gliedmassenknochen. Anthrop. Anz., 14: 249—274. DUPERTUIS, С W., HADDEN, J. A. (1951): On the reconstruction of stature from long bones. Am. J. Phys. Anthrop., 79: 15—53. ERY, К. к. (1967): Reconstruction of the tenth century population of Sárbogárd on the basis of archaeological data. Alba Regia, 8—9: 93—147. ERY, К. К. (1970а) : The skeletal remains of a tenth century population at Dunaalmás, Hungary. Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 62: 405—412. ERY К, К. (1970b) : Anthropological studies on a tenth century population at Kál, Hungary. Anthrop. Hung., 9: 9—62. ERY, К. К. (1971): The anthropological examination of a tenth century population at Tengelic, Hungary. Anthrop. Hung., 10: 49—90. FARKAS GY., LIPTAK, P. (1965)! Adatok Orosháza X—XIII. századi népességének embertani ismeretéhez. In: Orosháza története. Orosháza, 204—220. FARKAS GY., LOTTERHOF, E., MARCSIK, A. (1969): A Hódmezővásárhely-Nagyszigeten és Kübekháza-Üjtelepen feltárt sírok anthropológiai leleteinek értékelése. MFMÉ 1969/1: 123—130. FEHÉR, G., ÉRY, K. K., KRALOVÁNSZKY, A. (1962): A Közép-Duna-Medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Rég. Tan., 1, Budapest. 196
