A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Erdész Sándor: Beiträge zu der ungarischen Schlangenehrung

JEGYZETEK 1. D. E. Chaitun, Der Totemizmus bei den Völkern der Alten Welt. Ethnografisoh-Archäolo­gische Zeitschrift, Berlin 3 (1962) 145, 154, 157, 161.; o. Nahodil, Überreste des Totemismus bei den tungusisoh-mandschurisohen Völkerschaften. Acta Ethn. Bp. VII (1958) 147. 2. Wörterbuch der deutschen Volkskunde, Stuttgart 1955, 671. 3. Orvosi Hetilap, 100 (1959) 226—227. 4. Pastinszky i.—Rácz I., Az Aesculapius-jelvény orvostörténeti eredetéről, különös tekintet­tel a legrégibb hazai emlékekre. Katonaorvosi Szemle V (1953) 518. 5. Uo. 520. 6. Uo. 519. 7. Uo. 527. 8. J. Lippert, Christentum, Volksglaube und Volksbrauch. Berlin 1882, 491—493. 9. A verses Eddában Fafnir — sárkánykígyó alakjában őrzi a kincset. Másutt: Beowulf a kincsőrző sárkánnyal halálos küzdelmet vív (Mitológiai ÁBÉCÉ. Bp. 1970, 215—216). 10. H. Marzell, Hasel und Schlange. In: Beiträge zur schprachlichen Volksüberlieferung, Ber­lin 1953, 207. 11. U. Dukova, Das Bild des Drachen im bulgarischen Märchen. Fabula, Berlin 11 (1970) 220. 12. Uo. 235. 13. Erdész S., Fehér kígyó a magyar néphagyományban. Jósa András Múzeum Évkönyve XII— XIV (1969—1971), Bp. 1971,; S. Erdész, Drachentypen in der ungarischen Volksüberlieferung. Acta Ethn. 20 (1971) 85—128. 14. Túri S. gyűjtése, EA (Etimológiai Adattár, Bp. Néprajzi Múzeum) 2336. 42. 15. Diószegi V. gy., EA 110. 16. Diószegi V., Embergyógyítás a moldvai székelyeknél. Népr. Közi. V (1960) 3—4 sz. 92. 17. Gönczi F., Göcsej s kapcsolatos Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Ka­posvár 1924, 146. 18. Saját gy. JAMNA (Jósa András Múzeum Néprajzi Adattára) 463—69. 17. 19. Balassa I., Karcsai mondák. ÜMNGy XI, Bp. 1963, 124—126. 20. Uo. 172. 21. Varga В., Adalékok a nógrádmegyei magyarság néphitéhez. Ethn. XXI (1910) 116—117. 22. Szoboszlainé gy. EA 2369. 62. 23. Uo. 11. 24. EA 2336. 42. (Paszub).; Kossa Gy., Kígyó az emberben. Ethn. XIX (1908) 275.; Ethn. XXI (1910) 27.; Ethn. XLIX (1938) 184, 269. 25. Kossa i. m. 279—281. 26. W. E. Peuckert, Deutsche Sagen I—II. Berlin 1961, 1962. II 11. 27. Kossa i. m. 276. 28. UO. 277—278. 29. O. Nagy G., Magyar szólások és közmondások. Bp. 1966, 364.; Margalits E., Magyar köz­mondások és közmondásszerű szólások. Bp. 1896, 440.; Magyar Nyelv Értelmező Szótára IV. Bp. 1961, 74. 30. Margalits i. m. 440.; Czuczor G.— Fogarasi J., A magyar nyelv szótára III. Pest 1865, 742. 31. Margalits i. m. 440. 32. Uo. 33. Kossa i. m. 277. 34. O. Nagy i. m. 364. 35. Phaedrus, Mesék. Bp. 1961, 80. 36. Gesta Romanorum (Ford.: Haller J.) Bp. 1943. 104. 37. E. Pohl, Die deutsche Volksballade von der Losgekauften. FFC 105. Helsinki 1934, 292—294. 38. Kodály Zoltán egy Nyitra megyei ballada közlésénél írja: „Az énekes még hozzátette ma­gyarázatul, hogy nem is kígyó volt a legény kebelében, hanem egy csomó talált aranypénz, a rokonait csak próbára akarta tenni." (Ethn. XVIII (1907 112.) 39. Ortutay Gy., Székely népballadák. Bp. é. n. 300. 40. Dános E., A magyar népballada. Bp. 1938, 132. 41. Berze Nagy J., Magyar népmesetípusok I. Pécs 1957, 170.; Kovács A., Magyar állatmesék típusmutatója. Népr. Közi. III (1958.) 3. sz. 52. 42. Berze Nagy i. m. 170. 43. Mezőkovácsháza, Szeged, Székelyföld, ?. (Kovács i. m. 53.) 44. J. Németh, Die Türken von Vidin. Bp. 1965, 250—253. 45. J. G. Hahn, Griechische und albanische Märchen II. Leipzig 1864, 95—97. 46. W. Eberhard—P. N. Boratav, Typen türkischer Volksmärchen. Wiesbaden 1953, 58. 47. W. Liungman, Die schwedischen Volksmärchen. Veröffentlichungen des Instituts für deut­sche Volkskunde 20. Berlin 1961, 24. 183

Next

/
Thumbnails
Contents