A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez
foglalkozni. Csupán arra kívánunk utalni, hogy a kígyó, mint állati eredetű gyógyító anyag, a varázsló-gyógyító eljárás körébe tartozik. Ugyanis a kígyónak, s egyes testrészeinek semmiféle racionális gyógyító hatása nincs. Viszont a kígyóméreg már betegségokozó anyag. A kígyóméreg gyógyászati felhasználásának módját — a modern orvostudománnyal szemben — a népi gyógyító gyakorlat nem ismeri. A kígyót köszvény és más betegségek gyógyítására használják. A gyógyítás élő és megölt kígyóval, kígyóbőrrel, kígyózsírral, а kígyó levével, végül а kígyó elfogyasztásával történik. Lássunk ezekből néhány példát: a) Gyógyítás élő kígyóval. Göcsejben úgy tudják, hogy „a ki Szent György-nap előtt kígyót vagy gyíkot fog s ezeknek torkát megnyomogatja, az б kezétől a megnyomogatott nyakú torokíájók meggyógyulnak s az, illető egész éven át mentes lesz a torokfájástól." 50 Dunántúli néphit szerint aki Szent György-nap előtt kígyót fog, „annak keze oly erőt kap, hogy mindenféle torok- és nyakfájást meggyógyíthat". 51 A gyíkkal kapcsolatban, is hasonló felfogás él. 52 b) Gyógyítás megölt kígyóval. Ilyen gyógyító eljárással már 1709-ben lefolytatott boszorkányper anyagában is találkozunk. Sajóvámoson (Borsod m.) a tanúk elmondják, hogy „Tóth Jánosné a kígyó fejét egy darab hasított hársfába szorította, a testét rátekergette a hársfára és ezt felszúrta a ház haja alá". A boszorkánysággal vádolt aszszony a kígyót köszvényes emberek gyógyítására használta, önmagát is így gyógyította, „megfőzte a kígyót, s a markában fogta mint a csuhát es úgy mosta a testét, és úgy dörgözte a kígyóval. Mondotta, hogy szinte úgy borzolja a csontja a testét". 5 3 Ugyancsak boszorkányperben szereplő adat szerint, 1750-ben, Zalapataka községben a boszorkánysággal vádolt asszony egy hideglelős gyermek nyakába kis zacskót akasztott. Amikor a gyermek szülei megnézték a zacskót, abban egy kis döglött kígyót találtak. 54 Balaton-melléki adat szerint a Szent György-nap előtti kígyót — egy kis zacskóban felakasztva — éhen hagyják dögleni, majd egy darab részét meggyújtják és azzal a beteg gyermeket megfüstölik. 55 A megölt kígyóval a betegséget távol tartják: Garaboncon a Szent György-nap előtt agyonütött kígyót a disznóvályú alá teszik, hogy a disznók ne kapjanak betegséget (MNA). Göcsejben a Szent György-nap előtt fogott kígyó levágott fejét a tyúkok vályújába teszik, hogy a kánya ne vigye el a csibéket. 56 Bezdán Szent György-nap előtt kígyót szögeznek a jászolba, hogy a háziállatokat minden bajtól megóvják. 57 Ide tartozik a XVIII. századból származó „Komáromi Énekeskönyv" egyik javaslata is, mely szerint: „ha azt akarod, hogy lovad jó futó legyen, ha kígyót találsz Szent György-nap előtt — jobb ha aznap — vedd fejét, szenteltesd meg a nyelvét, tedd a szügyelőbe és jó futó lészen." 58 c) Gyógyítás kígyóbőrrel. A kígyóbőr megszerzésének két módja van. Vagy összegyűjtik a kígyó levedlett bőrét, vagy pedig a megölt és kitisztított kígyót megszárítják. A kígyóbőrt por alakjában, vagy szárított formában használták fel. A kígyóbőrt, esetleg a szárított kígyót a népi gyógyítók általában porrá törve használják. Farkas József — részben elmondás, részben megfigyelései alapján — ír arról, hogy Bakos Ferenc, a mátészalkai parasztorvos kelléktárában a „kígyópor"Tnak jelentős szerepe volt. A hírek népi gyógyító a kígyókat a Tisza és Szamos mocsaras, csalitos partjain csíptcttyűvel fogdosta össze. A csíptettyű egy hosszú, hasított és kipeckelt végű bot. A kígyó fejét a hasítékba szorította és madzaggal a pecket kirántotta. Napszállatikor levágta a kígyó fejét, a zsírt megszedte, a belső részeit eldobta. A kígyóbőröket hosszú sorban, madzagra akasztgatva napon szárította meg. Amikor tökéletesen megszáradt, a bőrt paprikadarálóin megőrölte, vagy mozsárban porrátörte. 59 Bakos József a kígyóport köszvényes betegek gyógyítására használta. A beteg testrészt kígyóporral kevert disznózsírral kenegette, vagy a betegnek kígyóporos fürdővizet készített. 6 " Bükikszentlászlón a kígyó levedlett bőrét összeszedik, összetörik és orvosságul használják. 6 ! Sik164
