A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Csiszár Árpád: Der Ochsenunterhalt im Leben des Kleinbauerntums in Szatmár-Bereg

várnagyának, hogy az örökös nélkül meghalt jobbágyoktól csak olyan tinót vegyen el, amelynek a szarvára már kötél köthető. 12. Vásárosnaményi múzeum adattára. Feljegyzéseik Máté Elek panyolai gazda kalendáriumában 1882.—83. Egy pár fiatal tinó cseréjére 10 Ft-ot fizetett rá pótlásként. 16.69. adattári szám. 13. Kertai Dániel (Gulács) összefüggő adatközlése. 14. Gyene István porcsalmai középbirtokos ridegen tartott szürkemagyar bika nevelésre specializálódott. A két világháború közt ritkaságnak számított, ha kis paraszt gazdaságban nevelt bikát tenyésztésbe engedtek, államosítottak. 15. Filep Sándor (Ugornya) közlése. 17. Ezzel, mintegy a gazdasági keretei közt mutatták be a felserdült lányt a szélesebb közönségnek. Híres ökörtartó gazdák, pl. a két háború közt Székely Mózes szamosbecsi gazda és mások rendszeresen egy-egy lányukkal jártak a csengeri vásárra. 18. Nagyon sok gazdánál vesztette értékét a letett, megbonthatatlan ökör ára a két világháborút követő inflációkban. Ez a falu szemében, mintegy természeti csapásnak számított. 19. A hetei, fejércsei és gulácsi ref. egyházi díjlevelek a XVIII. század végén kimondják, hogy ahol az özvegy mellett felnőtt fiú marad, a családi bérfizetés szempontjából úgy tekintendő, mintha a gazda élne. Ha nincs olyan fiú, aiki tovább vihetne a gazdaságot, az özvegy félbéresnek számít. 20. Lásd: 7. sz. jegyzetet. 21. Bimbó, Lombár Arany Jánosnál (Toldi IV. éneke), Csákó Petőfinél (A kis béres). 22. File Lajos (Gergelyi) közlése. 23. A hetei határban levő jándi tinógulya összetétele 1875-ben: 64 db. egy évet betöltött növendék és 34 kétévet betöltött tinó. Beregi Múzeum Adattára. A jándi Koncz család dokumentumai. 86. 70. sz. 24. A Beregi Múzeum dokumentumai közt a vámosatyai erdő térképe 1834. 79. 70. sz. Rajta külön határrész a Kosárszeg és a Disztó kosárok. A gelénesi, vámosatyai, lónyai legelőn máig készítik. 25. A lónyaiák vigyáznak arra, hogy az utak mellett elegendő kökényvessző maradjon a kosarakhoz. Oroszlán Sándor (Lónya) közlése. 26. Lásd 24. sz. jegyzetet. 27. A területen népdal: „Sását eszik az ökröm, . . ." 28. Régi magyar vers: „ökör is szánt zabnak, De adják az lónak, ökör eszik pelyvában." 29. Beregi Múzeum adattára D. 68. 79. Osztálylevél Szamostatárfalva 1836. Baráth László hagyatéka: „ . . . 5.-ször Tízen edj kuk kóró . . ." 30. Erre utalnak a gyertyaszentelői idő jóslásban: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az izzéket vedd elő . . ." Nagyon hosszú teleken valószínűleg elő kellett venni, mert több adatközlő szerint ilyenkor fagyöngyöt (Loranthus) is szedtek a jószágnak. Többek szerint volt, hogy nagy Ínségben rügyes gyenge gallyakat is hordtak az állatoknak. 31. A kihordás saroglyával történt, a kivivéshez két ember kell. Ebben az asszony, vagy nagyobb gyermek segített. 150