A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Novák László: Das Verhältnis der traditionellen Bauernwirtschaft und der Lastentragung

JEGYZETEK * Jelen dolgozat felolvasásra került „A teherhordás helye és szerepe a hagyományos paraszti gazdálkodásban" címmel Budapesten, 1972. április 12-én megrendezett Tudományos Diákkörök X. Országos Konferenciáján. 1. GYÖBFFY István, 1934. II., 203—225. 2. KESZI-KOVACS László, 1948. 3. GUNDA Béla, 1939., 294—300. 4. PALADI-KOVACS Attila, 1971., 409—426.; PALADI-KOVACS Attila, 1973/a., 511—525. •5/a. PALADI-KOVACS Attila, 1973/b., 395—407.; PALADI-KOVACS Attila, 1973/c, 431—462. 5/b. Vö. NAGY Benjámin, 1954., 142—152.; GÖNYEY Sándor, 1936., 136—137.; GÖNYEY Sándor, 1941., 283—284.; VÖ. BABTHA László, 1973., 463—483. 6/a. GUNDA Béla, 1955., 150—212. 6/b. VARGA Bálint, 1926., 179.; SÁNDOR Gábor 1942.; SZABÓ T. Attila, 1947., 137—138.; GUNDA Béla, 1956., 127.; SZABÓ T. Attila, 1961., 618—620. stb. 7. GUNDA Béla, 1965., 100—113. 8/a. GRAFIK Imre, 1971. 8/b. GRAFIK Imre, 1973., 482—510. 9. PALADI-KOVACS Attila, 1973/d., 549—558.; Vö. DOMANOVSZKY Sándor, 1917., 35—74.; GöNYEI Sándor, 1942., 273—274.; GUNDA Béla, 1934., 93—96. 10. BALASSA Iván, 1964., 49—52., 72., 79—84., 96—104., 128—130., 136—164.; IKVAI Nándor, 1967., 42—48., 48—68., 90—94., 103., 111., 126—139., 144—146., 163.; Vö. még SANDOR Gábor, 1944/to.; IKVAI Nándor, 1962., 26—53.; PALADI-KOVACS Attila, 1970., 7—39.; BALASSA Iván, 1971., 157174. 11. JÁVOR Katalin, 1966. 12. Kaj BIRKET-SMITH, 1969., 195. 13. Köszönetet mondok a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének, vavalamint a nyírbátori Báthori István Múzeumban dr. Szalontai Barnabás igazgatónak, hogy lehetővé tették számomra a néprajzi gyűjtőmunkát a Nyírség e területén. 14. FÉNYES Elek, 1851., 240. 15. BORSY Zoltán, 1969., 219—225.; KADAR László, 1970., 58. 16. BORSY Zoltán, 1969., 229—230. 17. BOROVSZKY Samu, é. П., 42., 57—58., 138—150. 18. BOROVSZKY Samu, é. п., 139., 150. 19. FÉNYES Elek, 1851., 101., 240., 238. 20. A jobbágyfelszabadításkor az úrbéres jobbágyok háztelket, szántóföldet, kaszálót és erdőt kaptak, de a legelőt közösen használták. 21. Az egyes népi terminológia mellett zárójelben tüntettem fel, hogy használata mely falvakban fordul elő. 22. Tallódi Albert (79. é.) 10 koronáért vett a harmincas években egy szőrtarisznyát a debreceni szíjgyártóktól. 23. VÖ. DOMONKOS Ottó, 1955., 192., 194—195. 24. A lopótök hosszú szárú, a kabaktök szára rövidebb és vastagabb, a nyakán egy kidudorodás is látható. 25. SZALONTAI Barnabás, 1967., 143—157. SZALONTAI Barnabás, 1970., 73—99. 26. BOROVSZKY Samu, é. п., 139. 27. BOROVSZKY Samu, é. п., 150. 23. A Nyírség homokvidékén sok helyen csak az egyes számú TSZCS alakult meg (pl. Piricsén), máshol — pl. Penészleken — egyáltalán nem szerveződött közös gazdálkodás. A parasztemberek jobban ragaszkodank a tehénfogathoz, mint a lovashoz, mert a tehén után nem kell adót fizetni. A tsz-en kívüli gazdák használják legszívesebben a tehénszekeret. 29. FÉNYES Elek, 1851., 240. 30. A processzió latin szó, egyházi körmenetet, búcsújáró menetet jelent (Idegen szavak kéziszótára, Bp., 1958., 574.). A búcsúk alkalmával felkerekedik egy falu katolikus közösségének népe és a pap vezetésével, egyházi zászlókkal, gyalogosan mennek, miközben egyházi énekeket énekelnek és imádkoznak. Ilyen alkalmakkor több kilométert is gyalogoltak a falu és a búcsújáró hely között. 107