A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében

alakja nem szilvamag alakú, hanem egyenes vonaiú jel, két oldalt három —három rovátkával. Az as rovásjel alakja továbbél a XV. századi székely-magyar emlékeken.

20 5. A konstantinápolyi felirat A konstantinápolyi rovásszöveget nem titkosírásnak szánva írták balról jobbra, az eddig szokásos székely feliratok vonalvezetésével ellentétben, hanem magyar módra, a székely-magyar rovásírás szabályai szerint. Magyar kapcsolatinak egyedül a z betű rovásjele tekinthető.

21 6. A Tokaj környéki rovássor Papp Miklós tanár, tokaji múzeumvezető szíves támogatásával közölhetem az alábbi publikálatlan rovásemléket, amelyet közelebbi adatok nélkül, a múzeumi raktárban fedezett fel. Az ő véleménye szerint a darab Tokaj környékéről való.

22 A feketésszürke színű faragott pala H. 3,1, Sz. 2,6, V. 0,9 cm. Hegyesre vágott végén kerek fúrás látszik; ezzel jelzik, hogy a felső lapján levő rovássort innen kell olvasni. Illetőleg, mivel pecsételővel van dolgunk, így a negatív oldala jobbról balra, a lenyomat olvasási módja balról jobb felé irányul. A szöveget magyar módra rótták. Az eddig közölt magyar rovásszövegek

23 közül a tokaji a 13. felirat 29. kép, term, nagyságú és kétszeres nagyításban (XVIII. tábla). A rovásjelek sorrendje: Az 1. jel a t betű rovásjele. Minden magyar rovásemléken azonos alakban fordul elő. A 2. számú jel а к betű veláris alakja. A Margitszigeten fordul elő к alakban. A XV. századi nikolsburgi ábécében а к rovásjele már átváltozott с jellé. Itt a veláris ak betű jele már értelmetlen, en-c hangértékűvé vált, mivel a mélyhangú magánhangzókra felépített ábécé használata kiment a gyakorlatból. A mélyhangú к jelét a hiányzó с jel helyébe helyettesítették be a székely-magyar rovásírásban. A veláris jelek többnyire a palatális alaknak tükörképei, ezért jelzik hangértéküket en-k **> ,en-c' jellel.

24 Azaz en-magamhól való, ön-magam tükörképe. Az en szó elavulóban van, a XIV —XV. században virágzott. A 3. rovásjel a cs betű rovásalakja, fejére állítva mint a XV. századi karácsonfalvi felirat karácson szavában láttuk.

25 A tokaji rovásfelirat tehát: TAKÁCS szóból áll. XIV. századi céh-emléknek határozhatom meg. Az esztergomi, hódmezővásárhelyi rovásfeliratok ugyancsak hasonló emlékek. 20 Németh Gy., A magyar rovásírás, i. m., 1. melléklet. — A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, III, 1960 (1963), 54. lap, stb. - Uo., XI. 1968 (1969), 115. kép. 21 A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, III. 1960, 76 — 79. 22 A közlés engedélyezéséért Papp Miklós tanár, múzeumvezetőnek, Tokaj, valamint a közvetítésért Dr. Németh Péter muzeológusnak, Nyíregyháza, köszönetet mondok. 23 Gsallány D., A magyar és az avar rovásírás. Die ungarische und awarische Kerbschrift: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XI. 1968 (1969), 281-307, 115. kép. 24 A magyar nyelv történeti-etimológia szótára, 1. Budapest, 1967, 765. lap, en cím. 25 Gsallány D.: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, III. 1960 (1963), 45 - 51, 10. kép. 141