A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében

Я = 34; ду = h = г =6; 7 = Z = 14, 15, 62, 63; & = m = 10, 68, 74, 85; гг, = 8, 25, 52, 55, 80; пу = — о = 4, 79; ö = — р = 20, 39; г = 19, 40, 49, 71; 6- = 23,27, 38, 60, 65, 67, 73, 76, 77, 82; sz = — t = 12,17, 30, 36, 56, 70; ty = и = 18, 46, 59, 84; а = — V = 28, 42; Z = — ZS = — A megoldott szövegrészek: ad fodienda metalla 1—16 turpia 17 — 22 senes 23 — 27 vita 28-31 digitis privare 32 — 38 39 — 45 ubere infantibus 46 — 60 allisis matres 61 — 73 missionasium 74 — 85 „. . . Ezek rendszerint mindazokat, akik elibük kerültek, bányamunkára és más aljas munkára is elragadozzák, az öregeket, hogy ennek hirét ne terjesszék, megfosztják életüktől, másokat az íj felhúzásához szükséges ujjaiktól; az anyákat úgy teszik az utazásra alkalmasabbakká, hogy letépvén emlőjükről csecsemőiket, azokat odacsapják az első karóhoz, amelyre akadnak. Es hogy a vigyázatlanokat annál könnyebben behálózzák, maguk közül olyan embert küldtek előre, aki ruhájával és külső megjelenésével misszionáriusnak hazudta magát."

35 Zakariás János perui jezsuita misszionárius levele 1756-ból, késői rovásírásos szövegrészeket tartalmaz, amely számos rovásjelváltozatot és pár eltérő rovás jelet is mutat. így a g, l, n, o, p, r, sz betűknél. A nagyszombati szemináriumban, az 1599. évi rovásszöveg alapján láthatjuk, hogy a magyar rovásírást idegen földrészeken, más nyelvekkel kapcsolatban is, továbbra is használták. Rovásemlékek jelei a Kárpát-medencében (41. kép). 35 Idézett levél, 231. lap. 155