A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében

Számunkra eg}

r rovásfelirat megoldása érdekes, amelyet egy 18,1x11,1 cm nagyságú sárgult papírlapra róttak (34. kéj)): „1619. Lőtse". Rovásszövege: Az olvasata jobbról balra megy, kisebbedő rovásjelekkel. A város neve: Lőtse. Az évszám: 1619. Az 1 — 4. rovásjel: BAN A. Személynév. Az 5 — 8. sz. alatti rész olvasata: ESTI (= Eszti). Szepessy Géza: I T S E ARAB és jobbról balra В A R A ESTI alakban próbálta megoldani. Székely-magyar módra, nagyszombati jellegű jelekkel vitelezték ki a szöveget. Nem kétféle megoldású, az olvasás iránya a rovásjelek csökkenő nagysága szerint adva van. A 3 — 4. sz. rovásjel külön n és a jele, nem pedig összerótt a-\-r ligatiira. Az a jel kiugró szára tévesztette meg és összevont jeleknek gondolta ezeket. A rovásfelirat XVII. századi formának felel meg. 11. A csíkszeredai székelykapu rovásfelirata Bárczy Zoltán, Budapest, szíves küldeménye folytán közölhetem ezt az érdekes rovásfeliratot (25. kép): 1 — 4. Tuzon 5 — 8. Ézsoj A székely-magyar felirat jobbról balra halad, család- és keresztnevet örökít meg a székelykapun. Érdekes a 2. sz. и jel részleges alakja. A 4. sz. rovásjel szögletesítésével érzékelteti az on ligatúrát. Szokatlan a székely-magyar emlékeken a szögletesített о rovásjel (7). A mesterember gyakorlott rovó, aki a régies írásformákat ültette át, valószínűleg a XVII —XIX. században. 12. A parajdi kőrovás Gáspár Gyula ny. gimnáziumi tanár, Budapest, szülőfalujából előkerült rovásfelirat másolatát küldte el hozzám megfejtésre, amelyért köszönetet mondok. 10* 147