A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Balogh István–N. Dikán Nóra: Iratok Szabolcs megye gazdasági helyzetéhez 1945 elején

Az említett gazdaság gyümölcsösének és ipari üzemeinek a község részére leendő átadása nem indokolt, mert az ipari üzemek közül a malom ezidő szerint is működésben van és a szeszgyár működését eddig a körülmények akadályozták meg. Úgy ezeknek, mint a gyümölcsösnek a termelőképességét — s ez döntő tényező — csak a szakszerű kezelés, illetve vezetés biztosítja, ami ezidő szerint a gondnok személyében biztosítottnak látszik. Főispáni megbízásból: főispáni titkár Másolat, hitelesítetlen. SzSzML, Szab. főisp. ir. 1968/1945. 15. 1945. március 4. A baktalórántházi ipartestület jegyzőkönyve a kisiparosok helyzetéről. Megállapítást nyert az, hogy a lerombolt ország minden helységében az iparosok anyaghiány miatt nem tudják Iparukat kellőképpen folytatni. Ez a sajnálatraméltó körülmény igen nagy kárt okoz mind a kézműiparosságnak, mind az ellátásra igen rászoruló lakosságnak. Mind a helybeli, mind a környékbeli iparosság tétlenül áll, mert az anyagutánpótlás lehetőségének módozatát eddig még nem sikerült megoldani. 1. Községünkben és a vidéken is legelsősorban áll a cipész ipar. Ez az ipar teljes anyaghiány miatt pang és ennek következtében a lakosság legnagyobb része mezítláb van. A legszomorúbb az, hogy az iskolás gyermekek bizonyos %-a a tanulástól elesik, mert lábbeli nélkül kénytelen otthon ülni. Nincs bőr, nincs talp, nincs szeg, cérna, sem mellék, sem főanyagokat semmiféle pénzért kapni nem lehet, s így a fent nevezett lakosság maga is kénytelen nélkülözni vagy más munkával a mindennapi kenyeret megkeresni. 2. A járási ács, asztalos és szobafestő ipar, anyaghiány, benzin, tavotta zsír, olaj, «zeg, üveg, deszka, épület és bútorvasalás, enyv, festék anyagok hiánya miatt szintén nem folytathatja kézműves iparának gyakorlását. A fentnevezett anyagok beszerzése a kerületben teljesen lehetetlen vagy ha nem is, olyan magas árak mellett lehet hozzájutni, amelyek mellett az ipart a népközönség hasznára nem lehet folytatni. így ez az iparág is szünetel és ezzel kárt szenved úgy a közönség, mint az iparosság, amely így veszélyeztetve van a létfenntartásban. 3. A szabó iparban teljes anyaghiány van, úgyannyira, hogy a szabó iparban semmiféle működési lehetőség nem mutatkozik. 4. A kovács, kádár és géplakatos ipar vas és szénhiány miatt szintén nem dolgozik. Ezeknek az iparosoknak a nemműködése nagy kárt okoz a tavaszi munkák elvégzésében is. 5. A kéményseprő és fodrász ipar csak nagy nehezen dolgozik szappan ellátásának, utánpótlás hiánya miatt. 6. A kőműves ipar teljesen munka nélkül áll, mert semmiféle épületanyagot: téglát, követ, cementet, meszet, stb. nem lehet beszerezni. A fent nevezett iparok iparossága igen nagy nehézségek között küzd a mindennapi keresetek hiánya miatt a családfenntartást illetőleg, de ennél sokkal nagyobb kár éri úgy a községet, mint a járást a népellátás terén. Kérjük a helybeli Ipartestület nevében sürgős intézkedést tenni, hogy a mai gazdasági állapotok mellett lehető legyen ezen utánpótlásokat kieszközölni, hogy ezt a helyzetet megoldási lehetőség közé szorítsuk. Részünkről a javaslat az, hogy a járás részére termelő és fogyasztási szövetke120