A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A száz év méltatása

pedig 238 tárgya és 1162 érméje volt a társulati gyűjteménynek, amelyet a vármegyeháza főispáni lakosztályában 2 vitrinben helyeztek el. A régiségek nagyobb része Jósa szerzeménye volt. Miként első paciense egy szál kolbásszal fizetett, úgy gyakorivá vált a régiségekkel való honorálás is. Mikor Vécsey 1872-ben a főispánságról lemondott és a Régészeti Társulat elnökségétől is megvált, Jósa András főorvos vette át az elnökséget. A nagykállói régészeti gyűjtemény 1875-ben a gráci régészeti kiállításon, 1876-ban a budapesti Nemzetközi Régészeti Kongresszus kiállításán, 1878ban pedig a nagyváradi kiállításon szerepelt. Az 1876 — 1889-ig terjedő időben a gyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeumnál visszatartották, számos visszakérő levél ellenére. Közben a gyűjtőkedv lelohadt, amint mondták, hogy „Jósa maga volt az egylet." Mikor már Jósa perrel fenyegetőzött, került csak vissza a régészeti gyűjtemény Nagykállóba, korábbi helyére a megyeházára, majd letétként a reáliskolába. Jósát 1883-ban vármegyei főorvosnak választották meg, ós így Nyíregyházára az új székhelyre költözött. 1891-ben kezdték az új megyeháza építését. Jósa 1892-ben felajánlotta Szabolcsvármegye Múzeuma számára a korábbi gyűjteményt, magángyűjteményét és az újabb gyűjtések anyagát. Az alispán elfogadta ugyan a felajánlást, de hozzáfűzte, hogy „nálunk az efféle sportok iránt nem sok érzék mutatkozik." 1895-ben a múzeumi tárgyak száma eléri az 1598 darabot. Az Egészségügyi Osztály mellett a múzeum egy termet ós egy helyiséget kapott. A rendező munka évekig tart. 1899. májusában nyílik meg a múzeum a közönség előtt. Katalógus is készült: „Szabolcsvármegyei Múzeum ős- és középkori tárgyainak ismertetése" címen. 1898-tól a Főfelügyelőség útján 1800 korona államsegélyt kap a múzeum ásatási célokra, de a vármegye sem pénzzel, sem munkaerővel nem támogatja. Szabolcsvármegye főorvosa, aki a múzeumigazgatói tisztet viseli, csak mellékesen foglalkozhat a múzeum ügyeivel. A múzeum állandó jellegű elhelyezése lehetővé tette a gyűjtőmunkát. Az 1900. évben Dr. Kiss Jenő volt járási orvos 1536 darabból álló nagybecsű gyűjteményével, a múzeum numizmatikai tárának alapját vetette meg. Mikor Jósa András 1906-ban mint megyei főorvos nyugdíjba ment, minden idejét a múzeum fejlesztésének szentelte. A múzeum különösen gazdag volt bronzkori raktárleletekben és honfoglaláskori régiségekben. Jósa mindvégig folytatott régészeti ásatásokat. Jósa, 1912-ben maga mellé vette munkatársnak Kiss Lajos múzeumi segédőrt Hódmezővásárhelyről, aki ettől kezdve a néprajzi gyűjteménynek veti meg az alapját. A gyűjtemény törzsanyaga 1915. év végén'mintegy 7 000 tárgyból állott. A múzeum a világháború kitörése óta zárva volt. Kiss Lajos is hosszú időre bevonult katonának. Az elhagyott gyűjteményeket ellepi a por és a pókháló. Jósa András magas kora, gyenge látóképessége, elerőtlenedése miatt szobáját csak ritkán hagyhatta el. De lázas állapotában is a Gáva-katóhalmi hunkori halom feltárása foglalkoztatja. A British Museum nagy összegeket kínált Jósának gyűjteményéért, amelyet teljesen Szabolcs vármegyének engedett át és Szabolcs Vármegyei Múzeum névre keresztelt. Múzeumának nemcsak összegyűjtője, hanem tudo8