A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás

dánybenei és hódmezővásárhelyi rovásjelhez hasonlíthatunk. Törtvonalas ö betű rovásjele előfordul a székely-magyar feliratokon. A rovásszöveg átírása és módosítása: 1482. 2

K'i (k)

2

k 1

Jo

1

an)'i 2

mi

2

st

2

r = ,Ki'(k)k Joani meister'. „Kűrakó János mester" nevet nem lehetett igazolni. A felsőszemerédi rovásfeliraton a következő betűk jelei fordulnak elő: a, I, ik, k, m, n, i, r, s, t (10 jel). * 5. Pomáz-klisszai rovásírásos gyűrű Az Arch. Ért. 1955. évi számában közöltem le egy rovásírásos gyűrűt, amelynek eredetije elveszett, csak rajzát mutathattam be.

24 A magyar rovásírás új emlékeinek ismeretében, újra elővettem a pomázi gyűrű rovásszövegét és sikerült is a feliratot megfejtenem és a tévesen másolt bal oldali rész (5—7. sz.) kisebb eltéréseit korrigálnom. Az újabb rovásfelirat: 101. kép. A pomázi helyesbített felirat. Az 1—3. számú ligatúra három jelből tevődött össze: 102. kép. A gyűrű ligaturájának feloldása. Az 1. számú jel, a ligatúrába foglalt t betű rovásjele. Ismert forma. 2. számú jel a ligatúrába foglalt m betű veláris rovásjele. A Margitszigeten fordul elő. 3. számú jel az s betű veláris alakja. Margitszigeten, Esztergomban, az. avar sírban Jánoshidán találjuk meg. A 4., 6., 13., 15. sz. jelek az sz betű rovásjelei. Esztergom, Margitsziget, Ladánybene képviseli. 5. sz. jel az r betű rekonstruált rovásjele. A feje nem lett másolva. Megvan Ladánybenén és hibás másolatban Felsőszemeróden. A 7. (kiegészített) és a 12. sz. jel ugyancsak a t betű rovásjele. A 10. számú t jel az s jellel összevonva st alakban látható. Az s betű jele palatális alakban a 8. számú, fordított elhelyezésben a 16. számú, összevontan pedig a 10—11. számú rovásjelnól van meg. Szentesen az avar emléken, és Desz ken találjuk. Csallány D., Rovásírásos gyűrűk Magyarországon: AÉ, 1955, 79—85., 10. kép. 19* 291