A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás

Helyes olvasata: Kaszás p. m. Nem biztos, hogy a fenti név családnevet jelez., kaszás mester pecséte­lőjéről is lehet szó. Ideje: XIV. század. * 2. Margitszigeti rovásjelirat. Evekkel ezelőtt Szakonyi István hazánkfia levélben keresett meg Ameri­kából, és egy közleményét is mellékelte hozzá. 9 Publikációimon keresztül érte­sült ugyanis arról, hogy a rovásírások terén eredményeket értem el, 10 hogy becsülöm írástörtóneti emlékeinket. Arra kért, hogy a pusztulásnak kitett „Margitszigeti rovásfeliratos kő" megmentését szorgalmazzam. Ezt meg is tettem, de a feliratos kő még mindig a szabad ég alatt van a Margitszigeten; de remény van arra, hogy a Budapesti Történeti Múzeumba beszállítják. Az 1967. év nyarán kaptam egy újságpéldányt, 31 amelyben a felirat rajzát is közölték. Mivel e becses emléket még nem láttam, felkutattam és az útba­igazító cikk alapján meg is találtam nagy nehezen, és a rovásjeleket a rajzzal összevetettem. Nagyrészt a jelek egyeztek, de néhány módosult. 12 A szabadtéri színpad keleti oldala és a pesti szigetpart között találhatjuk meg a nagy kiterjedésű rommezőt: a Domonkos apácakolostor (Margit kolos­torának) helyét. 13 A feliratos kő kb. 70x30 cm-es nagyságú, a romtemplom egyik ember­magasságú északnyugati romfalára cementezték fel, egy hársfa borul föléje. 9 Szakonyi István, A halálraítélt legrégibb magyar rovásírásos emlék a „margitszigeti rovásfeliratos kő": Amerikai Magyar Élet, 1965. dec. 18. 10 Csallány D., Rovásírásos gyűrűk Magyarországon. — Kolcsa sz runicseszkim piszmom: AÉ, 1955, 79—85. — A székely-magyar rovásírás emlékei. — Die Denkmäler der szeklerisch— ungarischen Kerbschrift: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, III. 1960 (1963) 39—136. — A székely-magyar rovásírás történetéhez. — К isztorii szekejszko-vengerszkogo runicseszkogo piszma. — Zur Geschichte der szekler-un­garischen Kerbschrift: AÉ, 1966,36—46.— Székely-magyar rovásjelek Bonyháról.— Runicseszkie szekelyszko-vengerszkie znaki iz Bonyhi. — Signes runiques siculo­-hongrois trouves a Bonyha: AÉ, 1967, 198—199. — A világhírű nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése: Kelet-Magyarország, 1967. V. 21. — A nagy­szentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere. — Die Entzifferung der Kerbschriften des Goldschatzes von Nagyszentmiklós und ihr his­torischer Hintergrund. — Isztoricseszkij plan i raszsifrovka runicseszkih nadpiszej zolotogo klada iz Nagyszentmiklósa: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, X. 1967 (1968) 31—84. — A Csanádok kincse: Az V. Alföldi Régészeti Tudományos Ülésszak előadásainak beküldött tézisei. Szeged, 1968, 18—19. — A Csanádok kincse: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szeged 1969 (kiadás alatt). — A nagyszentmiklósi rovásfeliratok és a battonyai Árpád-kori rovásírásos gyűrű kapcsolatai: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XI. 1968 számára. — A magyar és az avar rovásírás: Jósa András Múzeum Évkönyve, XI. 1968 (kiadás alatt). 11 Sinkó Ferenc, Kötöny megfejtett síremléke (?!). Rovásírás Szent Margit romtemplomá­ban: Új Ember, 1967. VI. 11 (Pataky László rajzával és téves megfejtési kísérletével: Kötthen Ilkán — Écsken Kinisz). 12 A küldött fényképért Szakonyi Istvánnak, a rovásfelirat vázlatának megkönnyítésé­ért Sinkó Ferencnek és Pataky Lászlónak mondok köszönetet, mert így lehetővé tették számomra a problémával való foglalkozást. 13 Feuerné Tóth Rózsa: Margitsziget. Budapest 1957, 19—30, 14. kép (az ásatás alap­rajza). 284

Next

/
Thumbnails
Contents