A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Erdész Sándor: Nyíregyháza népi építkezése
a tirpák lakóház kaminkéménye kandallóból keletkezett volna, az elhelyezése miatt nem következtethetünk. Ugyanis a nyírségi kandalló mindenkor a szobában, a kemence mellett kapott helyet. Arról is meg kell emlékeznünk, hogy a kaminkéményt Nyíregyházán már nemcsak gyakorlati, hanem esztétikai meggondolások alapján is építhették. Ugyanis két adatközlőnk szerint is a kemence szája előtti falra azért van szükség, hogy a pernyés padkát és a füstös kutkát, mely nem szép látvány, kellően eltakarja. 25 Nyíregyházán és a bokortanyákon kétféle kaminkémény van: egy széles és egy keskeny típus. Az előbbin ajtó, az utóbbin ablak van, mindkét nyílászáró fenyődeszkából készül. A kemence fűtésekor, vagy a kutkán való főzéskor a széles kéménybe egy személy be tud állani, míg a keskenybe ilyenkor csak behajolnak. A szóles kaminkómónyben megtaláljuk a kemence szája előtt a kb. 50 cm széles, 50 cm magas padkát, ugyanakkor a keskeny kaminkéményben a korábbi padka a kéményalját teljesen kitölti. Úgy láttuk, hogy a széles kaminkémény régebbi típust képvisel. A nyírségi és a tirpák lakóházakat tekintve különbséget találunk a tetőszerkezet vonatkozásában is. Itt nemcsak a — fentebb tárgyalt — tűzmentes tetőre gondolunk, hanem az előltornácos ház hiányára is. Nyírségben az előlés oldaltornácos ház igen gyakori. Ezeknél a mestergerenda ós a sárgerenda sohasem nyúlik ki az első rövid homlokzati fal elé. A tirpák háznál az oldaltornácot gyakran megtaláljuk, azonban az előltornácot sohasem. A tirpák házaknál az utcai homlokzat félkontyos, a csonka oromfal általában a külső fallal egyvonalba esik. Viszont előfordul az is, hogy az oromfal a faltól kijjebb kerül. Ilyenkor a deszka oromfalat a kinyúló mestergerenda és a két sárgerenda tartja. 26 (XXXIV. tábla 4). Találtunk olyan házakat is, amelyeknél ezeket a gerendákat oszlop támasztja alá (XXXIV. tábla 1—2). Győrffy István tudósít arról, hogy az Alföldön, ahol a csöves tengerit a padláson elterítve tartják, a szoba közepén a mestergerendát már az építéskor alátámasztják egy oszloppal. Ezt „boldoganyá"-nak nevezik. 27 Nyíregyházán mindössze egy — hasonló rendeltetésű — boldoganyás házat találtunk (Sólyom u. 33.), azonban a támasztékot itt egyszerűen „oszlop"-nak nevezik. Területünkön a boldoganya azért sem terjedhetett el, mert itt a fenti célra a tengeri kas szolgál. Említettük, hogy a bokortanyákon — a nyírségi építkezési módtól eltérően — nagyszámú gazdasági melléképületet, sokfajta színt találunk. Viszont nyoma sincs a csűrnek, vagy ehhez hasonló rendeltetésű épületnek, melyben gazdasági felszereléseket tárolhatnának, vagy régebben a nyomtatás-cséplés munkáját végezhették volna. Jellemző tehát, hogy a kisebbszerű, de meghatározott rendeltetésű és számú melléképületeket emeltek. Mint láttuk, pl. külön van féderes taligaszín, kocsiszín, zártszín stb. A barkácsoló műhely a tirpák tanyától ugyancsak elválaszthatatlan. 25 Gerhardt András 75 é. fin., Gráf Istvánná fm., Felsősima Samóka-bokori lakosok, 1969. febr. 13-án. 26 Ibrány községben a hasonló, kiugró végű házakat kiblisneh. nevezik (Jósa András Múzeum Fotótára: 5084—5087., 5091.). Ez a háztípus Békéscsabán sem ismeretlen. L.: Tábory György felvételei, Munkácsy Múzeum Fotótára 2019., 2023., 2059. 27 Győrffy 1943. i. m. 122. 215
