A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Erdész Sándor: Nyíregyháza népi építkezése

A kamra mérete megegyezik a hátsó házéval. Ezt a helyiséget utólag építették hozzá az épülethez, amit a „tűzmentes tető" hiánya bizonyít. Korábban istállónak használták.

9 Nyíregyháza, Szarvas u. 93. (XXX. tábla 3, és 88. kép 2). Vertfalból készült, nádtetős, felső csonkakontyos, kaminkómónyes, féltornácos, eredetileg háromosztatú ház. Hátul deszkaoromfalas, padlásfeljáróval, elől deszkazott és stukatúrozott oromfalas, két padláslyukkal. Hossza 1195 cm, szélessége elől 550 cm, hátul 495 cm. A mennyezet magassága 210 cm. A főfalak vastagsága 50 cm. A házat 200 évesnek tartják. A ház homlokzati fala az utca szélére esik. A szoba alapterülete 22,05 m

2 (450 X 490 cm). A földpadlózatot sárga gáliccal meszelték le. Az ablakok 70x80 cm-esek. A szobában korábban boglyakemence állt, amit a kaminkéményből fűtöttek. A kemencét ülőpadka övezte, a fal felőli részét kuckónak, nevezték. A konyha teljes alapterülete 11,26 m

2 (395X285 cm), melyből a kaminkémónyes rész 2,29 m

2-t (125X183 cm) foglal el. A tulajdonos elmondotta, hogy itt 1912-ig keskeny szabad vagy hidegkonyha volt (145X395 cm). A kaminkéménybe deszkaajtó nyílik. Korábban a konyha végében magas rakott spór állt. A szabadkéményt a bóthajtás és a főfalak tartották. A szabadkémény lebontása után — a leválasztott rész fölé — új, tágas kürtőjű kéményt építettek. „Korábban a szobában laktunk. Mikor meleg konyhává átalakították, akkor megnagyobbították. Lebontották a falat és a bóthajtást és mestergerendát tettek bele. A meleg konyha nagyobb lett, a kamra kisebbedett."

10 Az új fal vályogból épült. A szabadkómény helyét lepadlásolták, s a padlózatra cementlapok kerültek. Az ajtó mellé ablakot építettek. A leválasztott kaminkéményben, az ajtóval szemközt még megvan a kemenceszáj, előtte 50 cm magas padkával. Ettől balra a sarokban, 90 cm magas padkán van a kutka, vagyis egy nagyobb bogrács elhelyezésére alkalmas kis katlan, melyet a legutóbbi időkben is használtak. A kaminkémény ma is a húsfüstölés fontos kelléke. A füstöt a tűzhely •— konyhából átvezetett — füstje szolgáltatja, de szükség esetén raknak tüzet a kutkában is. A kamra egy nagyobb, tornácra nyíló helyiségből állt, azonban az átalakításkor az amúgyis megkisebbített kamrát két részre tagolták. A mestergerendát, mely a kamrában 1912 előtt is megvolt, az utóbbi években oszloppal alátámasztották. A kamra alapterülete korábban 17,38 m

2 (395X440 cm), jelenleg 8,20 m

2 (250X320 cm). A spájz alapterülete 4,10 m

2 (125x320 cm), ajtaja a konyhából nyílik. Nyíregyháza, Szarvas u. 112. (XXX. tábla 4., és 89. kép 1). Vertfalból készült, nádtetős, felső csonkakontyos, szabadkéményes és kaminkéményes, eredetileg négyosztatú ház. Elől ós hátul deszkaoromfalas. Hossza 1580 cm, szélessége 500 cm. A mestergerenda 175 cm magasan, az épület közepén húzódik végig. A mennyezet 220 cm magas. A főfalak vastagsága 50 cm. Az épület hátsó részét többször átalakították. A fal pelyvás sárral Erre a házra 1968. okt. 16-én Kálmán András 60 é. Púposhalmi tsz-tag hívta fel a figyelmemet. Mint mondotta, ezt a tetőszerkezetet a tirpákok előszeretettel alkalmazták. A ház jelenleg Varró János mezőőr tulajdona. Elmondta 1969. jan. 20-án Petruska Ilona 71 é., a ház tulajdonosa és lakója. 205